2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 26
39 találat
[1]

1312. június 26.

Károly Róbert megadományozza Rikolfot

Nem sokkal a rozgonyi csata után a magyar uralkodó gondoskodott azokról, akik hősiesen vették ki részüket a küzdelemből. Rikolf mestert Sáros ostromakor kőlövedékektől sebesüléseket szenvedett, és harcolt a rozgonyi csatában. Ezért a hűtlenektől elkobzott birtokokkal kárpótolta.

[2]

1541. június 26.

Megölik Francisco Pizarrot, Peru hódítóját

Törvénytelen gyermekként 1478-ban született Trijullóban. 1502-ben Hispaniola szigetére hajózott a gyarmat kormányzójával, 1510-ben csatlakozott Ojeda columbiai expedíciójához. Útitársai kemény, hallgatag, kevéssé becsvágyó embernek írták le. 1513-ban részt vett Balboa útján, jelen volt a Csendes-óceán felfedezésénél, majd 1519-23 közt Panama polgármestere lett, s vagyont is szerzett. 1524-ben Diego de Almagróval és a pap Hernando de Luquéval felfedező útra indult Dél-Amerika nyugati partjai mentén, s kemény próbákon mentek át. Második, 1526-28-as útjukon a mai Ecuadorig jutott az expedíció. Pizarro társaival ott maradt, Almagro pedig Panamába ment erősítésért, a kormányzó azonban visszarendelte őket. Pizarro ekkor kardjával vonalat húzott a földre, s felszólította társait: aki gazdagságra és dicsőségre vágyik, lépje azt át és tartson vele. A vonalat átlépő tizenhármak a déli 9. szélességig hajóztak, ahol megtudták, hogy a közelben nagy indián birodalom van, sok inka tárgyat is szereztek. Az új földet Perunak nevezték el, a szó a Virú folyó nevéből származik. A panamai kormányzó továbbra is ellenezte a vállalkozást, ezért Pizarro Spanyolországba hajózott, és Sevillában elnyerte V. Károly támogatását: nemesi címet kapott, s kinevezték Új-Kasztília kormányzójává. A tizenhármak is különféle jogokat és kiváltságokat kaptak az új gyarmaton. Ezután visszautazott Panamába, ahonnan 1531-ben négy testvérével, 180 emberrel és 37 lóval indult Peruba. Áprilisban tárgyalásokat kezdtek Atahualpa inka uralkodó követeivel, de a király - bár hajlandó volt találkozni velük - nem vette komolyan a kis csapatot. Pizarrót Atahualpa 3-4000, csak bottal felfegyverzett harcosa közt fogadta. A spanyol vezér Vicente de Valverde papot küldte hozzá, aki felszólította az inkát: legyen kereszténnyé, és ismerje el V. Károly uralmát. Atahualpa nemet mondott, s a földre dobta a Bibliát. Erre Pizarro támadást vezényelt, több ezer indiánt megöltek, s maga fogta el Atahualpát. A király váltságdíjul egy termet töltetett meg arannyal és ezüsttel, mégsem engedték szabadon, és 1533. augusztus 29-én kivégezték. Az indiánok visszavonultak, így Pizarro harc nélkül foglalta el Cuzcót, a székvárost, amelyet kiraboltak és rengeteg embert meggyilkoltak. Ezután Pizarro uralmának megszilárdításával s a maga és fivérei zsákmányának megőrzésével foglalkozott. Így szembekerült Almagróval, akit rávett, hogy hajózzon tovább dél felé, Chilébe. A vidék azonban igen szegény volt, s Almagro visszatért Peruba, ahol Hernando Pizarro elfogatta, majd kivégeztette. Pizarro az általa alapított Limában élt, ahol Almagro hívei és fia összeesküdtek ellene és végül meggyilkolták.

[3]

1599. június 26.

Mihály havasalföldi vajda hűséget fogad Báthory András fejedelemnek

[4]

1644. június 26.

Az erdélyi hadak Kemény János vezetésével Somosnál megverik az Eszterházy nádor vezette királyi sereget

[5]

1798. június 26.

I. Ferenc fellép az olvasókörök ellen

I. Ferenc rendelettel tiltja be az ún. olvasókörök működését. Az 1790-es évek első felében a nemesi-nemzeti mozgalom radikális politikai elveket valló, jozefinista nemesi és polgári értelmisége eszméik megvalósítása és önművelésük fejlesztése érdekében olvasóköröket, klubokat hoztak létre. A legjelentősebb a Berzeviczky Gergely kezdeményezésére 1792-ben létrejött Budai Olvasókör (Societas Eruditorum) volt. Alapítói között ott találjuk a későbbi magyar jakobinus mozgalom jeles személyiségeit: Hajnóczy Józsefet, Szentmarjay Ferencet, Verseghy Ferencet, Pest és Buda értelmiségének `krémjét`: egyetemi tanárokat, helytartótanácsi és kamarai tisztviselőket, ügyvédeket, költőket és írókat, valamint egyetemi hallgatókat. `A francia mérget terjesztő` kőszegi olvasókört a világi tagok (ügyvéd, bírák, patikus) mellett a piarista gimnázium igazgatója is látogatta. Kassán pedig az akadémia tanárain kívül orvosok, ügyvédek és néha a megyei nemesség képviselői, valamint kereskedők vettek részt az olvasóköri összejöveteleken, melyeken megvitatták a francia forradalom és az európai politika aktuális eseményeit, s amíg a cenzúra engedélyezte, járatták a külföldi lapokat, köztük a francia forradalmi Moniteurt, beszerezték a forradalmi röpiratokat, francia és angol filozófiai műveket, a jakobinus alkotmányt és egyéb, tiltott munkákat. Az olvasókörök így lettek - amint arról titkosrendőrségi jelentések tanúskodnak - a politikai szervezkedés központjai, ún. `klubok`.

[6]

1841. június 26.

Megjelenik Pesten Széchenyi István A Kelet népe című műve

Széchenyinek Kossuthtal szemben kezdettől meglevő ellenérzése a Pesti Hírlap megjelenése, első sikerei hatására határozott formát öltött. Fél évvel a lap indulása után könyvméretű röpiratával, a `Kelet népé`-vel indította el 1848-ig tartó szenvedélyes vitájukat. Úgy érezte, Kossuth `izgatása`, veszélyes demokrata szelleme kockára teszi a polgári reform jövőjét, amelyet ő a birodalomhoz fűződő kapocs bolygatása nélkül, a kormánnyal együttműködve, az arisztokrácia vezetésével képzelt el. Elismerve Kossuth szándékának tisztaságát, sőt elveik és céljaik alapvető azonosságát is, hibáztatja modorát és taktikáját, amely `sírba dönti a magyart`: a kiváltságosokat elriasztja a reform támogatásától, az ellenzéket megosztja, a népet lázadásra ingerli, végül az abszolutizmus visszatéréséhez vezet majd.
Szembenállásukat valójában lényeges tartalmi különbségek motiválták. Kossuth nélkülözhetetlennek tartotta a polgári nemzetállam megteremtéséhez a birodalomhoz fűződő kapcsolat és így Magyarország és a Habsburg-ház viszonyának újrarendezését (nem elszakítását), nemzetiségi politikája pedig a minél eredményesebb magyarosítás céljával osztozott a liberális nacionalizmus illúzióiban. Széchenyi ellenben az udvarhoz való viszony bolygatása helyett először a belső erősödésre, a gazdasági-társadalmi reformra kívánt összpontosítani (nem tagadva a birodalom és Magyarország közti feszültségek feloldásának szükségét). Nemzetiségi politikájában is a türelmességet hirdette.

[7]

1848. június 26.

V. Ferdinánd felhatalmazza István főherceg nádort s királyi helytartót a magyar országgyűlés által hozott törvények szentesítésére

A nádor nem élt ezzel a felhatalmazással, amely ellentétben állt az alkotmánnyal.

[8]

1849. június 26.

A miniszertanács elhatározza, hogy Komáromnál, a Haynau táborszernagy vezette császári főerőkkel szemben összpontosítja a magyar honvédsereg főerőit

[9]

1856. június 26.

Meghal Joseph Meyer német könyvkiadó

Gothában született 1796. május 9-én. 1826-ban szülővárosában feleségével együtt megalapította a Bibliográfiai Intézet kiadóvállalatot. Német nyelvterületen elsők között vezette be az előfizetéses rendszert a könyvkiadásban. Számos folyóiratot és nagyobb sorozatos művet adott ki. Ezek közül a nevezetesebbek a Meyers Universum, amely folyóirat több mint 10 nyelven jelent meg (köztük magyarul is), a német klasszikusok műveinek megjelentetése, biblia-kiadások és a Conversations-Lexikon (Meyers Lexikon). Halála után fia, később unokái vették át a kiadó irányítását.

[10]

1865. június 26.

Az uralkodó fölmenti hivatalából gróf Zichy Hermann magyar és gróf Nádasdy Ferenc erdélyi kancellárt

Utódjukul Mailáth Györgyöt magyar, Haller Ferenc grófot pedig erdélyi kancellárrá nevezi ki.

[11]

1866. június 26.

A háborúra való tekintettel Ferenc József elnapolja az országgyűlést

[12]

1867. június 26.

A balközép közreadott programjában magát a kormány lojális ellenzékének nevezi. Elkészül az országgyűlés albizottságának nemzetiségi törvényjavaslata

[13]

1869. június 26.

Táncsics Mihály az Általános Munkásegylet rendelkezésére bocsátja hetilapját, az Arany Trombitát

Sassy Árpád szerkesztő mellé munkásbizottságot delegálnak. Tagjai: Ihrlinger Antal, Kretovics József és Szmolényi Nándor. A lap hasábjain szocialista eszméket terjeszt.

[14]

1876. június 26.

Megszületett Ray Rezső Vilmos építész

Münchenben tanult, majd 1900-ban átvette apja, Ray Rezső Lajos építészeti irodáját. Keleties elemekkel vegyített szecessziós formaképzése a budafoki Törley-gyár, -kastély és -múzeum épületein tükröződik a leghatásosabban. Ő tervezte a kolozsvári postapalotát, Budapesten a Fiumei-úton a volt Kivándorlók házát és a józsefvárosi telefonközpont épületét. Ez utóbbi volt az első jelentős állami vasbeton-építkezés. A pesterzsébeti és örkényi református templomok is az ő munkái, stílusán a késői eklektika kiegyensúlyozatlansága érezhető. Budapesten hunyt el 1938. április 11-én.

[15]

1880. június 26.

Horvátországban megalakul a Független Nemzeti Párt (Obzor Párt)

A horvát - magyar viszony újjáalakítását kívánja a perszonális unió alapján, teljes politikai és pénzügyi önállósággal és felelős parlamenti kormánnyal.

[16]

1883. június 26.

Meghal Edward Sabine angol csillagász

Résztvevője volt egy Északi-sark expedíciónak, s útja során értékes mágneses és ingamegfigyeléseket tett. Járt Afrikában és Észak-Amerikában is. Nagyrészt az ő érdeme, hogy az angol gyarmatokon meteorológiai és földmágneses vizsgálatokra szolgáló megfigyelőállomások létesültek. Összefüggést fedezett fel a napfoltok periódusos változásai és a mágneses viharok között. East Sheen-ben halt meg.

[17]

1886. június 26.

A király szentesíti az 1886: XXI. törvénycikket, a második törvényhatósági törvényt

A választott tisztviselőkkel is rendelkezik a főispán, korlátozza a törvényhatóságok felirati jogát, lehetőséget ad a kormánynak a törvényhatósági határozatok megsemmisítésére.

[18]

1894. június 26.

A horvát Jogpárt új programot dolgoz ki

A Habsburg-monarchián belüli összhorvát államért száll síkra, amelybe a szlovéneket is szeretné bekapcsolni.

[19]

1898. június 26.

Megszületett Willy Messerschmitt német repülőgépgyáros

A bambergi borkereskedő család sarja Majna-Frankfurt-ban látta meg a napvilágot. Iskolás korában repülőgépmodelleket készített, kipróbálta a vitorlázó repülést, sőt készített is ilyen repülőgépeket. 1918 végén beiratkozott a müncheni műszaki főiskolára, s tanulmányait követően 1923-ban - a család anyagi segítségével - Bambergben megalapította saját üzemét, a róla elnevezett repülőgépgyárat. 1926-ban teljesen fém utasgépet (M18), 1934-ben könnyű szerkezetű túragépet (BF 108 `Taifun`) épített. Ugyanebben az évben kifejlesztette a Me 109-et, amely a második világháborúban a német légierő, a Luftwaffe standard vadászgépe volt. 1943-ban megépítette az A. M. Lipisch által kifejlesztett, 1000 km/óra sebességű rakétahajtású gépet (M 163), majd 1944-ben szériában a Me 262 sugárhajtású vadászgépet. 1930-tól tiszteletbeli professzorként adott elő a müncheni műszaki főiskolán. 1939-ben az általa konstruált Me 209-es gép óránkénti 755 kilométeres sebességgel gyorsasági világrekordot állított fel, amelyet azután harminc éven át őrzött. A második világháború után a győztesek leszerelték üzemeit, őt magát letartóztatták, s bíróság elé akarták állítani, mint a német háborús gazdálkodás kiemelkedő alakját. A per elmaradt, s 1948-tól ismét igénybe vették szolgálatait. Kezdetben saját tervezésű kész lakóházakat, varrógépeket és kisautókat gyártott augsburgi üzemében, majd 1952- től Spanyolországban, 1955-től pedig már otthon is repülőgépeket. 1968 júniusában fuzionált az egykori munkatársa, Ludwig Bölkow által alapított csoporttal, s ezzel a Messerschmitt-Bölkow-Blohm GmbH az NSZK legnagyobb repülőgépgyártó vállalata lett. Münchenben hunyt el 1978. szeptember 15-én.

[20]

1902. június 26.

A király szentesíti az 1902: XIV. törvénycikket

Kiegészítő rendelkezések a munkás- és cselédsegélypénztárról szóló 1900:XVI. törvénycikkhez.

[21]

1903. június 26.

Földrengés pusztít Egerben

[22]

1907. június 26.

Lemond gróf Pejacsevich Tivadar horvát bán

Utódául az uralkodó Rakodczay Sándort nevezi ki.

[23]

1913. június 26.

Megszületett G. Aggházy Mária művészettörténész

A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett művészettörténetből, történelemből, régészetből. 1938-tól a Szépművészeti Múzeum munkatársa volt. 1947-től 67-ig a könyvtár és egyéb segédgyűjtemények osztályát vezette. Később a múzeum régi szobor osztályának munkáját irányította. Tudományos munkássága a múzeumban őrzött kódexlapok miniatúráinak feldolgozása és az egykori régi magyar osztályon őrzött barokk szobrok vizsgálata volt. Neve számos tudományos szakpublikáció szerzőjeként is ismert. Ő írta például A zirci apátság templomépítkezései című értekezést. Régi magyarországi faszobrok című könyvét német és orosz nyelven is kiadták. Művészettörténeti munkásságának összefoglalását adta ki három kötetben 1958-ban A barokk szobrászat Magyarországon címmel. Budapesten hunyt el 1994. november 2-án.

[24]

1919. június 26.

Pozsonyban június 30-ig meghosszabbítják a magyar - csehszlovák ideiglenes fegyverszünetet

[25]

1920. június 26.

A kormányzó elfogadja a Simonyi-Semadam-kormány lemondását.

[26]

1924. június 26.

Megkezdik a népszövetségi kölcsön folyósítását

[27]

1924. június 26.

A romániai elemi oktatásról szóló törvény az ország nemzetiségek által lakott vidékeiből kultúrzónát alakít.

Külön tanügyi igazgatás alá helyezi, s `az idegen elemek által elnemzetlenítettek` oktatására jelentkező román tanítóknak jelentős kedvezményt biztosít.

[28]

1934. június 26.

Buchinger Manó a képviselőházban felolvassa a Magyar Szociáldemokrata Párt nyilatkozatát

Javasolja a kormánynak, őrizze meg az ország semlegességét, ne kösse politikáját se Rómához, se Berlinhez, se Bécshez; törekedjék a szomszédos országokkal való gazdasági kapcsolatok megszilárdítására.

[29]

1935. június 26.

Az országgyűlés 33-as bizottsága elfogadja a 48 órás munkahétről és a minimális munkabérek megállapításáról szóló rendeletet

[30]

1937. június 26.

Windsor hercege elveszi Franciaországban az egyszer már elvált amerikai asszonyt, Wallis Simpsont

[31]

1937. június 26.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt népünnepélyt tart Budapesten a hűvösvölgyi Nagyréten.

Támadó nyilas csapatok az egyik rendező gárdistát súlyosan megsebesítik; a rendőrség a támadókat előállítja.

[32]

1940. június 26.

Szovjetunió felszólítja Romániát, Besszarábia és Bukovina átadására

[33]

1941. június 26.

Kassát, Munkácsot és Rahót bombatámadás éri

Miután a II. világháborúban Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, a magyar katonai vezetés egyre erősödő nyomást gyakorolt a kormányra, a háborúba történő mielőbbi bekapcsolódás érdekében. Bárdossy László miniszterelnök már június 23-án elfogadtatta a diplomáciai viszony megszakítását. Hivatalosan a németek nem igényelték a magyar hadsereg háborús részvételét, és Horthy kormányzó és Bárdossy sem hajlott az önkéntes csatlakozásra. Kassa, Munkács és Rahó városát 1941. június 26-án, délkeleti irányból érkező, majd ugyanarra távozó, felségjel nélküli repülőgépek 13 órakor 29 középsúlyú bombával támadták meg. A légitámadásnak 32 halálos áldozata volt. A hadsereg hivatalos közlése szerint a bombázást szovjet gépek hajtották végre. Ezt a politikai vezetés elfogadta és Horthy még a kormány döntése előtt parancsot adott megtorló bombázásokra szovjet célpontok ellen. Krúdy Ádám kassai repülőtér-parancsnok jelentését, aki német típusú gépeket ismert fel, Bárdossy mind az államfő, mind a parlament előtt eltitkolta. Ezután a kormány kimondta a hadiállapotot. A döntést Bárdossy június 27-én jelentette be a képviselőházban - holott a hadüzenet a parlament joga volt. A támadás elkövetői azóta sem ismertek. Olyan vélemény is van, hogy esetleg német akció lehetett a román légierő bevonásával - a célból, hogy a magyar hadvezetőséget a Szovjetunió elleni támadásra bírják. Az eltelt évek során több tanulmány foglalkozott a kérdéssel, de azt egyértelműen megoldani nem tudták.

[34]

1943. június 26.

Meghal Karl Landsteiner orvos, patológus

Bécsben született 1868. június 14-én. Orvosi diplomáját a Bécsi Egyetemen szerezte meg 1891-ben. 1908-ban a patológia professzora lett szintén a Bécsi Egyetemen. 1916-ban megnősült. Az I. világháború után Hollandiába ment, majd 1922-ben csatlakozott a Rockefeller Intézet orvosi kutató részlegéhez New Yorkban. Ott is maradt 1939-ig, nyugdíjba vonulásáig. Ez idő alatt amerikai állampolgár lett. Szívrohamban halt meg munka közben new york-i laboratóriumában. Kutatási során igazolta, hogy a gyermekbénulást kórokozó idézi elő. Tisztázta, hogy a különböző vércsoportú egyének vérének egymás vörösvértesteit kicsapó hatása nem betegség, hanem egyéb külső hatás következménye, és az emberek veleszületett állandó tulajdonsága. A Nobel-díjat 1930-ban kapta `az ember vércsoportjainak felfedezéséért`. Felfedezése óriási jelentőséggel bírt, mert korábban életveszélyes beavatkozás volt a vérátömlesztés. 1940-ben egyik felismerője volt az RH-faktornak is.

[35]

1946. június 26.

Törvényt hoznak a szénbányák államosításáról

A Függetlenségi Front programja eredetileg csak a szénvagyon államosítását tűzte ki. A Baloldali Blokk azonban már a magántulajdonban lévő üzemeket is államosítani kívánta. Az 1946:XIII. tc. most már a bányaüzemeket is állami tulajdonba vette. (Kivették az államosítások sorából a külföldi tulajdont, mivel mind az amerikaiak, mind a szovjetek tiltakoztak ezek kisajátítása ellen.) Az állami tulajdon így Magyarországon rendkívül megnőtt. A hozzávetőlegesen 50 ezer szénbányászati munkavállalóval az ország munkásságának így már 22%-a dolgozott állami üzemben. Az államosítás elvben, hasonlóan a földreformhoz, kártalanítást helyezett kilátásba, de ennek végrehajtására ebben az esetben sem került sor.

[36]

1951. június 26.

A német szövetségi kormány betiltja az FDJ-t, a kommunista párt ifjúsági szervezetét

[37]

1960. június 26.

Kikiáltják a Malgas Köztársaságot

Az Afrika délkeleti partjai közelében az Indiai-óceánban fekvő Madagaszkár a Föld egyik legkülönösebb szigete, egyedülálló, különös állatvilágával. Madagaszkár lakossága több hullámban érkezett Délkelet-Ázsiából, az afrikai partvidékről és az arab országokból. A sziget fekvése folytán jelentős szerepet töltött be az indiai-óceáni kereskedelemben, így felkeltette az egymással rivalizáló franciák és az angolok figyelmét is. (Érdekesség, hogy több törzs is királlyá (ampanszakabévá) választotta a francia szolgálatban odavetődött magyar Benyovszky Móricot, aki később ott is halt meg.) A szigetet a XVIII. század végén egyesítették a merinák, akik sokáig meg tudták őrizni függetlenségüket. A franciák végül 1895-re elfoglalták a szigetet, száműzték az uralkodót, Madagaszkár 1896-ra francia gyarmat lett. 1947-ben franciaellenes lázadás tört ki, amelyet véres megtorlás követett, a politikai tevékenységet betiltották. Madagaszkár 1958-ban a Francia Közösségen belüli autonóm köztársaság lett, 1960. június 26-án pedig elnyerte függetlenségét Malgas Köztársaság néven. Az 1975. évi népszavazáson elfogadták a Malgas Szocialista Forradalom Chartáját, az állam hivatalos elnevezése ekkortól Madagaszkári Demokratikus Köztársaság. Az 1992-ben megszavazott alkotmány első cikkelye módosította az ország nevét Madagaszkári Köztársaságra.

[38]

1963. június 26.

John F. Kennedy kijelenti: Berlini vagyok

John F. Kennedy amerikai elnök németországi látogatása harmadik napján a Schönebergi városháza előtt beszédet mond, amelyben az Egyesült Államoknak a nyugati szövetségesekhez, kivált a Német Szövetségi Köztársasághoz való rendíthetetlen hűségét hangsúlyozza. Szónoklatát zárva németül ezt mondja: `Ich bin ein Berliner` (berlini vagyok). A beszéd után az elnök a Charly ellenőrzési pontnál megtekinti a berlini falat. Utána a szabadegyetem hallgatói előtt kijelenti, hogy változatlanul hisz Németország újraegyesítésében. Kennedy kijelentéseit az egész szövetségi köztársaságban lelkesen fogadják.

[39]

1991. június 26.

A magyar országgyűlés elfogadja a kárpótlási törvényt

Bezár