Politikai célokat is szolgálhattak az inka emberáldozatok
2026. június 24. 18:43 Múlt-kor
Nem csupán vallási okokból, hanem a birodalmi hatalom megszilárdítása céljából is hajthattak végre gyermekáldozatokat az Inka Birodalom területén - derül ki az Archaeometry című tudományos folyóirat legfrissebb számából. A Llullaillaco vulkán csúcsán talált, több mint ötszáz éves növényi maradványok komplex vizsgálata révén a kutatók példátlan pontossággal szűkítették le a rituálé időpontját.
Korábban
A kutatás a chilei-argentin határon emelkedő, 6715 méter magas vulkán tetején 1999-ben feltárt, capacocha rituálé során feláldozott három gyermek - egy tizennégy éves lány, valamint egy hat- és egy hétéves gyermek - jó állapotban fennmaradt múmiáit és a velük eltemetett áldozati ajándékokat vizsgálta. A korábbi elemzések az eseményt egy tág, 1430 és 1520 közötti időszakra tették.
A mostani vizsgálat során a szakemberek a sírban talált rövid élettartamú növényi maradványok - koka- és maniókalevelek, valamint kukoricaszemek - szén- és stabilizotóp-elemzését végezték el. Mivel e növények csak egyetlen tenyészidőszak alatt kötik meg a szenet, pontosabb kormeghatározást tesznek lehetővé. A kutatók egy speciális, az északi és déli félteke légáramlásainak keveredését is figyelembe vevő kalibrációs modellt alkalmaztak a pontosság növelése érdekében.
Az eredmények alapján a kutatócsoport 1462 és 1507 közé szűkítette le az áldozatbemutatás idejét, a statisztikai valószínűség szerint az 1489-es évet jelölve meg a legvalószínűbb dátumként. Ez az időkeret pontosan egybeesik Topa Inka és fia, Huayna Capac uralkodásának időszakával. A precízebb kormeghatározás rávilágított arra, hogy a rituálé nem közvetlenül a régió meghódítását követően történt, mivel a birodalom ekkor már évtizedek óta ellenőrzése alatt tartotta a területet. A dátum emellett nem köthető semmilyen ismert, jelentős vulkánkitöréshez vagy extrém éghajlati eseményhez, így az aktus nem magyarázható puszta természeti katasztrófákra adott azonnali vallási reakcióként.
Az Inka Birodalom a tizenötödik század második felére Dél-Amerika nyugati partvidékének és az Andok hegyvonulatainak legjelentősebb államává vált. Topa Inka és Huayna Capac uralkodása alatt a birodalom elérte legnagyobb kiterjedését, azonban a hatalmas, ökológiailag és kulturálisan rendkívül sokszínű terület egyben tartása komoly politikai kihívást jelentett a cuzcói elit számára.
A spanyol hódítók 16. századi feljegyzéseiből ismert capacocha az inka államvallás egyik legfontosabb szertartása volt. A kutatók az új adatok fényében úgy vélik, az áldozatbemutatás az inka stratégia szerves részeként az állami kontroll megerősítését, a közös hitrendszer terjesztését és a birodalmi kohézió fenntartását célozta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Titkos lehallgatóközpont nyílt múzeumként a londoni Trent Parkban tegnap
- Hőhullám fedte fel a Chatsworth-birtok 17. századi díszkertjét tegnap
- Második világháborús repülőgép roncsaira bukkanhattak Lengyelországban tegnap
- CIA ügynök alapította az egyik legbefolyásosabb irodalmi lapot tegnap
- Kétezer éves sírokban bukkantak rá az ókori kínai társasjátékra tegnap
- 3D-nyomtatással rekonstruáltak vaskori kelta sírokat tegnap
- Rendőrőrs nyílt Hitler braunaui szülőházában tegnap
- 1456: Európa legnagyobb győzelme egy névtelen hős árnyékában tegnap
