Elveszett német település nyomait találták meg Vesztfáliában

Fotó: LWL-Archäologie/A. Koch

A Bartosz Adamski vezette kutatócsoport egy szélerőművekhez kapcsolódó távvezeték kiépítését megelőző leletmentés során bukkant rá a középkori falu nyomaira az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban található település délnyugati határában. Az ásatások során tizedik és tizenegyedik századi kerámiatöredékek, két kút, valamint kiterjedt faépítkezések nyomai kerültek elő. A szakemberek azonosították az egykor húsz métert is meghaladó, faszerkezetes főépületek cölöplyukait, illetve a háromszor négyméteres, földbe süllyesztett melléképületeket.

A feltárás egyik legkiemelkedőbb lelete egy északi bejárattal rendelkező, masszív kőalapozású pince, amelyet Normen Posselt régész azonosított. Ez a szerkezeti megoldás ritkaságnak számít, mivel a tizenegyedik század végétől elterjedő favázas házak pincéit az esetek túlnyomó többségében még fafalakkal bélelték.

A kutatók számára Echene létezése nem volt ismeretlen: az első írásos említése 944-ből származik, a tizenötödik századra azonban a falu teljesen elnéptelenedett, és pontos elhelyezkedése a feledés homályába veszett. Sven Spiong, a bielefeldi LWL-Régészet vezetője szerint a Mühlenbach pataktól északnyugatra fekvő „Echeln” dűlőnév már korábban is utalt az egykori település helyére.

Mivel a most feltárt maradványok egészen a patak árteréig nyúlnak, a régészek valószínűsítik, hogy a falu a vízfolyás túlpartján is folytatódhatott. A korabeli vidéki települések topográfiáját szigorúan meghatározták a természeti adottságok: a tizedik századtól kezdve a régiót kisméretű agrárközösségek hálózata jellemezte, amelyeket a vízellátás biztosítása érdekében kivétel nélkül patakok vagy forrásvölgyek mellé, termékeny termőföldek közelébe építettek.

Az Echene feltárásából származó eredmények nemcsak a mindennapi élet rekonstruálását teszik lehetővé, hanem rávilágítanak a kora és virágzó középkori településhálózat mélyreható átalakulására is. Borgentreichot csupán a tizenharmadik század nyolcvanas éveiben alapították megerősített városként, amelyet megelőzően a térségben évszázadokig számos, Echenéhez hasonló nyílt település létezett.

Egy kilométerrel délebbre fekszik az 1987-ben vizsgált, írásos forrásokban Broktrup néven említett elpusztult falu (Wüstung), amelynek leletanyaga azt mutatja, hogy ezek az agrárközösségek hosszú ideig párhuzamosan léteztek. A tizennegyedik-tizenötödik század során bekövetkező elnéptelenedésük szorosan összefügg az európai urbanizációs folyamatokkal: a lakosság a jobban védhető, kiváltságokkal rendelkező új városokba költözött, hátrahagyva a korábbi vidéki szálláshelyeket.

A feltárt kerámiaanyag és a gödrök kormeghatározása után a szakemberek célja Echene fejlődéstörténetének pontos felvázolása, amely kulcsfontosságú adalék a régió középkori demográfiai átrendeződésének megértéséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Végleg nyugdíjazták a honvédség szovjet helikoptereit
• Megnyitották Sztálin titkos borgyűjteményét Tbilisziben
• Sorozat készült a fikciós szovjet űrprogramról
• A mai napig felismerhetőek a szovjet űrszondák a Vénuszon
• Átnevezték és felszámolják a moszkvai Gulag Múzeumot
• A Szovjetunióban betiltott festményeket állítanak ki Londonban
• Negyven éve történt a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája
• Luxusmárkaként született újjá a szovjet Rakéta óra
• Megmentett csernobili fotóarchívumból nyílt kiállítás Budapesten