A világ igazai – 3 hős magyar embermentő, akiknek ezrek köszönhették életüket

„A szürke nővér”: Slachta Margit (1884-1974)

„Aki megment egy életet, az egész világot ment meg.” (Talmud)

Legalább hétszáz emberről tudunk, akik – a magyar társadalom többségével ellentétben – a vészkorszak legsötétebb óráiban segítő kezet nyújtottak a zsidó (cigány, homoszexuális, stb.) munkaszolgálatosoknak, a gettósított foglyoknak és a deportáltaknak. Magyarok, külföldi diplomaták, papok, szerzetesek, katonák, civilek, férfiak, nők, befolyásos emberek és egyszerű, hétköznapi hősök – ami közös bennük, az a bátor kiállás, amelynek köszönhetően emberek ezreit mentették meg az értelmetlen pusztulástól. A teljesség igénye nélkül álljon itt emlékül három hős zsidómentő rövid története – sok száz társukhoz hasonlóan ők is elnyerték a jeruzsálemi Jad Vasem intézet „világ igaza” kitüntetését.

Slachta Margit a „boldog békeidőkben” született, politikai pályája azonban a Horthy-korszakban bontakozott ki – ő volt az első női képviselő, aki 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) színeiben bejutott a Parlamentbe. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társasága nevű katolikus női szerzetesrendet (tagjait az „szürke nővéreknek” hívták) amely később nemzetközi jelentőségű szervezetté vált. A nők állampolgári jogainak védelmére és azok érvényesítése céljából Slachta létrehozta a Keresztény Női Tábort, később pedig a Szentlékek Szövetséget is.

Slachta Margit 1941-ben elsőként szólalt fel a zsidók Galíciába való kitoloncolása ellen. A foglyok többségét Kamenyec-Podolszkijnál később lemészárolták, ám Slachta határozott kiállásának hatására később leállították a deportálást. 1942-ben megkezdődött a szlovákiai zsidók deportálása is: ennek hírére Slachta a rend intézményeit a zsidó menekültek megsegítésének szolgálatába állította, és személyesen járt közben a pápánál, így mintegy 20 000 szlovákiai zsidónak sikerült megmenekülnie. Slachta Margit Budapesten a Szociális Testvérek Thököly úti rendházában számos zsidónak segített menedéket találni, másokat pedig hamis papírokhoz juttatott. A rendház éppen a XIV. kerületi nyilas pártházzal szemben állt. A nyilasok támadását persze nem kerülhették el, és egy alkalommal magát Slachtát is bántalmazták – a „szürke nővérnek” azonban sikerült megőriznie a hidegvérét, és így elkerülhették a házkutatást. Bár a világháborút követő demokratikus időszakban képviselőként még bejutott a Parlamentbe, 1949-ben, a kommunista diktatúra kiépülését követően Slachta Ausztriába, majd az USA-ba emigrált.

1. „A szürke nővér”: Slachta Margit (1884-1974)
2. Újságíróból fáradhatatlan szerzetesnő: Boldog Salkaházi Sára (1899-1944)
3. Az alezredes „bajtárs”: Reviczky Imre (1896-1957)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Felszínre hozták az amerikai függetlenségi háború elsüllyesztett ágyúit
• Azonosították az 1943-as bari légitámadás utolsó hajóroncsát
• Egyedüli nőként tudósított a normandiai partraszállásról Hemingway felesége
• Napóleon-kori erődítményt tártak fel Szászországban
• 50 éve buktak le a harckocsi-terveket ellopó Stasi-ügynökök az NSZK-ban
• Műemléki védettséget kapott Nagy Sándor első győztes csatájának helyszíne
• Középkori eredetű a rómainak hitt spanyolországi sisaklelet
• Második világháborús magyar katonákat exhumáltak Tiszadorogmán
• Vaskori akinakészeket rekonstruáltak az ELTE kutatói