Napóleon-kori erődítményt tártak fel Szászországban

A Bahretal körzethez tartozó, mintegy 430 méter magas Vörös-hegyen található földsánc létezése a helyi lakosság előtt nem volt teljesen ismeretlen, hivatalos régészeti felmérése és műemléki regisztrációja azonban csak most történt meg. A kutatók fejlett digitális domborzatmodell-készítő eljárásokat és LiDAR technológiát alkalmaztak a terület pontos dokumentálására.

A vizsgálatok egy megközelítőleg 26-szor 45 méteres, majdnem négyzet alaprajzú erődítményt rajzoltak ki. Jóllehet az építmény több mint két évszázada van kitéve az eróziónak és a sűrű erdőtakaró növekedésének, a földsáncok és az azokat övező árokrendszer a távérzékelési felvételeken és a terepen egyaránt figyelemreméltó épségben maradtak fenn.

A védmű kialakítása egyértelműen a napóleoni korszakra, azon belül is az 1813-as németországi felszabadító háborúk idejére utal. Az északi és keleti oldalon található hegyes kiszögellések, valamint a visszahúzott nyugati falszakasz a kora újkori, védelmi célokat szolgáló tábori erődítmények tipikus ismérvei. A régészek számára ugyanakkor nyitott kérdés maradt a sáncmű déli oldalának állapota, amely a felmérések alapján befejezetlennek vagy szándékosan nyitottnak tűnik. A szakemberek egyelőre vizsgálják, hogy az építkezést az ellenséges csapatok közeledése miatt hagyták félbe, vagy eredetileg is ilyen nyitott szerkezetet terveztek a katonák gyors mozgatása érdekében.

A levéltári adatok és a hadtörténeti források alapján a göppersdorfi sáncot a francia haderő, nagy valószínűséggel Pierre Berthezène tábornok 44. hadosztálya építette 1813 folyamán. Az egység feladata a Müglitz és a Bahra folyók közötti folyosó, valamint a Szászországot Csehországgal összekötő régi drezda-teplitzi postaút katonai védelme volt.

A térség kulcsszerepet játszott I. Napóleon utolsó nagy németországi hadjáratában. 1813. augusztus 22-én a Peter von Wittgenstein altábornagy vezette orosz csapatok előnyomulása miatt a franciák kénytelenek voltak visszavonulni Pirna irányába. Ezt követően zajlott le augusztus 26. és 27. között a drezdai csata, amely a császár utolsó jelentős győzelmét hozta a német területeken, mielőtt a koalíciós erők az októberi lipcsei népek csatájában döntő vereséget mértek volna seregeire.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Mussolini

• Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
• Mussolini felemelkedése és bukása: A fasizmus születése
• „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
• Hány szeretője volt Mussolininek?
• Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 
• Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini 
• A halál balvanói alagútja
• Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
• Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére