A világ igazai – 3 hős magyar embermentő, akiknek ezrek köszönhették életüket

Újságíróból fáradhatatlan szerzetesnő: Boldog Salkaházi Sára (1899-1944)

Eredeti neve Schalkház Sarolta Klotild volt. Kassán született, ahol tanítónői diplomát szerzett, majd néhány évig tanított is – hivatásának gyakorlásától azonban az első világháború után eltiltották, mert nem volt hajlandó a csehszlovák kormányra felesküdni. Amikor a tanítói állását elvesztette, könyvkötészetet kezdett tanulni, de dolgozott a húga kalapüzletében is, és közben novellákat, tárcákat írt felvidéki magyar újságokba. A kor divatos szimbolikus kifejezésmódját hamar elsajátította, és a kisebbségi létbe szorított magyarság szószólójává vált, 1926-ban pedig Fekete furulya címmel első novelláskötete is megjelent.

Salkaházi – túl egy rövid ideig tartó jegyességen – 1927-ben megismerkedett a Szociális Testvérek Társaságának tevékenységével, és elvégezte a rend által szervezett szociális és népjóléti tanfolyamot, majd kérte a rendbe való felvételét. A budapesti anyaházban némiképp furcsállották Salkaházi Sára szabados, „újságírós” életvitelét – Salkaházi azonban belátta, hogy változtatnia kell, ezért leszokott a dohányzásról és igyekezett alkalmazkodni a rend követelményeihez. Salkaházi Sára fáradhatatlan tanító és szervező volt, 1934-ben éppen a túlhajszoltsága és kimerültsége miatt kellett elhalasztania a fogadalomtételt. 1941-től a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Országos Szövetségének vezetője és a mozgalom lapjának főszerkesztője lett. Slachta Margit és Bernovits Vilma mellett Salkaházi is aktív szerepet vállalt a Szociális Testvérek Társasága által szervezett mentőakciókban.

A Bokréta utcai munkásnőotthonnak, amelyet Salkaházi vezetett, 1944 decemberében kb. 150 lakója volt, közülük legalább harmincan hamis papírokkal bujkáltak. Az otthonban katonákat is elszállásoltak, Sára testvér pedig megdorgálta az egyik nőt, aki véleménye szerint túl szoros kapcsolatot ápolt a velük – a nő megsértődött, és bosszúból elárulta a nyilasoknak, hogy Salkaházi zsidókat rejteget. 1944. december 27-én a nyilasok megszállták az épületet, a lakókat igazoltatták, sokukat le is tartóztatták. Salkaházi Sárát, Bernovits Vilmát és két másik nővért „kihallgatásra” hurcolták – valamennyiüket agyonlőtték a Dunaparton. Egy szemtanú állítása szerint egy alacsony, rövid, fekete hajú testvér a kivégzése előtt szembefordult a katonákkal, és széles mozdulatokkal keresztet vetett – a személyleírás alapján valószínűsíthető, hogy Salkaházi Sára volt az. Salkaházi Sárát 2006. szeptember 17-én a Szent István Bazilika előtti téren, tízezres tömeg előtt avatták boldoggá.

1. „A szürke nővér”: Slachta Margit (1884-1974)
2. Újságíróból fáradhatatlan szerzetesnő: Boldog Salkaházi Sára (1899-1944)
3. Az alezredes „bajtárs”: Reviczky Imre (1896-1957)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum