Egyedüli nőként tudósított a normandiai partraszállásról Hemingway felesége

Fotó: Getty Images

A források és a tudósító 1991-es televíziós interjúja alapján Gellhorn 1944 júniusában szembesült azzal, hogy az amerikai hadvezetés megtiltotta a női újságírók részvételét a szövetséges partraszállásban. A tilalmat úgy kerülte meg, hogy az indulás előtt azt állította a tiszteknek, kizárólag az ápolónők munkájáról készít riportot, majd felszökött és bezárkózott az egyik kórházhajó mosdójába. Terve sikeresnek bizonyult: 1944. június 7-én hajnalban partra lépett az Omaha partszakaszon. Ezzel ő lett az egyetlen női tudósító, aki közvetlenül a helyszínről, a katonák és a sebesültek között mozogva dokumentálta a harcokat.

A BBC összeállítása kiemeli a tudósító férjével, Ernest Hemingwayjel folytatott szakmai rivalizálását is. Bár a neves író átvette felesége megbízását a Collier's magazinnál, a partraszálláskor ő nem lépett szárazföldre, hanem egy hadihajóról figyelte az eseményeket. Ezzel szemben Gellhorn fizikai jelenléte lehetővé tette, hogy a logisztikai adatok és a hadmozdulatok száraz ismertetése helyett a háború emberi dimenzióit örökítse meg. Jelentéseiben az Omaha-part brutalitása mellett olyan apró részletekre fókuszált, mint a partraszálló egységek rádiójából szóló tánczene, a nyári fű illata a lövészárkok közelében, vagy a katonák feszültségoldó humora.

Gellhorn akciója nem maradt következmények nélkül: Londonba való visszatérése után a katonai rendészet engedély nélküli zónaátlépés miatt letartóztatta, és egy ápolónői kiképzőtáborba internálta. Innen azonban egy brit pilóta segítségével Olaszországba szökött, hogy folytassa a szövetséges csapatok európai előrenyomulásának tudósítását. A hat évtizedes, a spanyol polgárháborútól a dachaui koncentrációs tábor felszabadításán át a vietnámi háborúig ívelő karrierje során végig megőrizte egyedi perspektíváját.

Lyse Doucet, a BBC nemzetközi főtudósítójának értékelése szerint Gellhorn munkássága azt bizonyította, hogy a hiteles újságírás alapja a helyszíni jelenlét és a morális tisztánlátás. Azáltal, hogy a hatalmi döntések és az absztrakt katonai stratégiák helyett a frontvonalban lévő egyszerű katonák és civilek sorsát helyezte a középpontba, tartósan átalakította a huszadik századi haditudósítási gyakorlatot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?