DNS-vizsgálat igazolja Thomas Jefferson és rabszolgája kapcsolatát

2026. szeptember 21.-Múlt-kor

Egy tizenöt évig tartó kutatás genetikai bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke több gyermeket is nemzett rabszolgájának, Sally Hemingsnek. A Smithsonian Intézet kutatóinak eredményeit a History by a Hair című, kedden bemutatandó könyv ismerteti részletesen. A Richard Kurin projektvezető által irányított vizsgálat az elnök hajtincséből nyert DNS-t hasonlította össze a leszármazottak mintáival, lezárva egy régóta tartó történelmi vitát.

Összefoglaló
  • A Smithsonian Intézet tizenöt évig tartó genetikai kutatása DNS-bizonyítékot szolgáltatott Thomas Jefferson amerikai elnök és rabszolgája, Sally Hemings kapcsolatára.
  • A szakemberek az elnök egy hajtincséből rekonstruálták a genomot, amelyet a Hemings család leszármazottainak mintáival vetettek össze.
  • A multidiszciplináris vizsgálat eredményeit a kutatást vezető szakember egy újonnan megjelenő könyvben mutatja be a nyilvánosságnak.
Készítette: Wikipedia/Rembrandt Peale - White House Historical Association, Közkincs

A kutatócsoport a legújabb genetikai eljárásokat alkalmazta Thomas Jefferson genomjának rekonstruálására, amelyet aztán Sally Hemings két fia, Madison és Eston leszármazottainak örökítőanyagával vetettek össze.

A kérdéskör tudományos vizsgálata már az 1990-es években elkezdődött, amikor egy akkori elemzés kimutatta, hogy Eston apja a Jefferson család egyik férfitagja volt. A 2000-es évben a Thomas Jefferson Emlékalapítvány is valószínűsítette az elnök apaságát, a szkeptikusok azonban sokáig más rokonokat, például Jefferson testvérét, Randolphot nevezték meg lehetséges szülőként. A Smithsonian Intézet jelenlegi, antropológusok, történészek és genetikusok bevonásával készült kutatása véglegesen kizárta a többi jelöltet.

Sally Hemings 1773 körül született Virginiában, és eredetileg Jefferson feleségének, Martha Waylesnek a rabszolgája volt. A történelmi források szerint a kapcsolat 1787-ben, Párizsban kezdődött, ahová a tizennégy éves lány az akkor amerikai követként szolgáló Jefferson lányát, Mariát kísérte el.

A mintegy harminc évvel fiatalabb nőtől Jeffersonnak a feljegyzések szerint legalább hat gyermeke született, akik közül négyen, Beverly, Harriet, Madison és Eston érték meg a felnőttkort. A politikai ellenfelek már Jefferson első elnöki ciklusa alatt nyilvánosságra hozták a kapcsolatot, de a történészek jelentős része évtizedeken át elutasította ezeket az állításokat.

Az ügy rávilágít az Egyesült Államok alapító atyáinak ellentmondásos hagyatékára, hiszen a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője írásaiban többször elítélte a rabszolgaságot és a rabszolgakereskedelmet, miközben élete során mintegy hatszáz rabszolgát birtokolt. A kutatás eredményeit David Miller, Jefferson hatodik generációs leszármazottja is üdvözölte, hivatalosan is elismerve a Hemings családdal való rokonságot.

A történelmi tényfeltárás ugyanakkor belpolitikai feszültségeket is generált az Egyesült Államokban. Donald Trump amerikai elnök a nemzetalapítók emlékének meggyalázásával vádolta a Smithsonian Intézetet, amelynek vezető titkára, Lonnie Bunch a folyamatos támadások miatt az év végével bejelentette lemondását.