Szent Mihály-napi hagyományőrző programokat rendeznek Ópusztaszeren
A hagyományos mezőgazdasági munkafolyamatokat és a történelmi kézműves mesterségeket bemutató Szent Mihály-napi rendezvényt tartanak a hétvégén Ópusztaszeren, a szeptember 26-i program a kora őszi betakarítási időszak dél-alföldi népszokásait eleveníti fel. Az esemény fókuszában a 19. és 20. század fordulójának agrártörténeti öröksége, valamint a kora középkori magyar életmód rekonstrukciója áll.
- Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szeptember 26-án rendezi meg a Borszűrő Szent Mihály és Iparosok Napja elnevezésű őszi eseményt.
- A programsorozat a dél-alföldi régió agrártörténeti folyamatait, köztük a szőlőfeldolgozást és a paprikakikészítést mutatja be a közönségnek.
- A skanzen területén a látogatók a honfoglalás kori lovas életmód mellett a hagyományos falusi kézműves mesterségek gyakorlati fogásaival is megismerkedhetnek.
A Kárpát-medencei agrártörténetben szeptember 29., Szent Mihály napja a gazdasági év egyik legfontosabb fordulópontját jelentette. Ez az időszak jelezte a nyári munkák végét, a pásztorok elszámoltatásának idejét, valamint a szüret kezdőpontját.
Az ópusztaszeri skanzen területén található Szegedi tanyán a látogatók a korabeli szőlőfeldolgozás technológiájával, a hagyományos szőlőpréseléssel és a mustkészítéssel ismerkedhetnek meg. A dél-alföldi borászati kultúra történeti kontextusát az intézmény Hungarikum tárházában megtekinthető, a 19. század végi filoxéravészt és annak gazdasági következményeit bemutató időszaki kiállítás egészíti ki.
A mezőgazdasági munkálatok mellett a rendezvény kiemelt hangsúlyt fektet a történelmi falusi iparágak bemutatására. A látogatók működés közben figyelhetik meg a fafaragók és a kádárok munkáját, emellett a szűrhímzés, a nemezelés, valamint a mézeskalács-készítés technikai részleteit is tanulmányozhatják. A mesterségbemutatók lebonyolításában határon túli, Aradról érkező kézművesek is részt vesznek, kiegészítve a helyi tradíciókat.
Ez is érdekelhet
A dél-alföldi régió gazdaságtörténetének specifikus elemei szintén megjelennek a park programkínálatában. A Hódmezővásárhelyi tanyai olvasókör területén a paprikafűzés és a paprikakülüzés folyamatait rekonstruálják a szakemberek, felidézve a szegedi fűszerpaprika-gyártás korai, manufakturális időszakát. Az agrártechnológia fejlődését a szentes-dónáti szélmalomnál tartott előadás szemlélteti, amely a szélenergia 19. századi alföldi hasznosítását elemzi. Az újkori néprajzi emlékek mellett a Nomád Park a magyar őstörténet időszakába enged betekintést honfoglalás kori lovas harcászati bemutatókkal és hagyományőrző íjászattal.
A szellemi örökség, a népzene és a néptánc is szerves részét képezi a történeti rekonstrukciónak. Mester László zenekara és a Gyöprugi Együttes interaktív formában jeleníti meg a térség zenei hagyományait, a korabeli öltözködéskultúrát pedig egy népi divatbemutató keretében tárják a közönség elé. A helyszíni gasztronómiai programok, köztük a kemencés sütés és a Szeri Gyógynövényház teabemutatója révén az esemény átfogó képet nyújt a régió agrártörténeti és mindennapi fejlődéséről.
