Tutajjal a veszélyek vizein: a legendás Kon-Tiki-expedíció története

A kapitány

Thor Heyerdahl 1914. október 6-án született a dél-norvégiai Larvikban. Édesapja sörfőző volt, édesanyja pedig zoológiát és néprajzot tanult, s a helyi múzeum igazgatójaként dolgozott. Utóbbi nagy befolyással volt a fiára, tőle örökölte tudományos érdeklődését és a primitívnek mondott kultúrák iránti elkötelezettségét. Heyerdahl már hétévesen elkezdte a gyűjtögetést, és különféle állatokból álló kis múzeumot hozott létre, amelyben a tengeri kagylók, lepkék, lemmingek, denevérek, sündisznók mellett egy vipera is helyet kapott. A szüleivel a nyarakat a vadonban, egy fakunyhóban töltötte, ami a későbbi expedícióihoz kiváló alapozást jelentett.

Heyerdahl az Oslói Egyetemen földrajzot és biológiát tanult, közben pedig egyik barátja gyűjteményének köszönhetően elkezdte tanulmányozni a polinéziai kultúrákat. Miután Berlinben a téma szakértőivel konzultált, támogatást szerzett, és első feleségével, Liv Coucheron Torppal 1936-ban elutazott a Marquises-szigetekre. Ott körvonalazódott benne először az az feltételezés, amely szerint a helyiek ősei valójában Dél-Amerikából, és nem Ázsiából érkeztek. Az ott töltött időről norvég nyelven 1938-ban könyvet is kiadott Vadászat a Paradicsomért címen, amely angolul csak 1974-ben jelent meg, Fatu-Hiva – Vissza a természetbe címmel.

1939-ben Brit-Columbiába (Kanada) utazott, hogy tanulmányozza a helyi őslakosok életét. A második világháború azonban keresztülhúzta a számításait, és Heyerdahl beállt a Szabad Norvég Erők kötelékébe. A háború végeztével elképzeléseit nem vették komolyan, ezért elhatározta, hogy a lekicsinylő véleményekre egy kísérlettel válaszol, és ő maga fog hajóval átkelni a Csendes-óceánon Dél-Amerikából Polinéziába. Ehhez azonban szükség volt megfelelő emberekre is.

Ellenállókból tutajosok

Thor Heyerdahl nem késlekedett összeszedni a vállalkozó kedvű figurákat. Az egyik legfontosabb szerep Erik Hesselbergnek, Heyerdahl gyerekkori jóbarátjának jutott, aki a csapat egyetlen képzett tengerésze volt. Ő is Larvikban nőtt fel, a középiskola után pedig tengerészeti iskolát végzett, és öt évig járta a tengereket. Később művészetet tanult Hamburgban, és festőként dolgozott, amikor Heyerdahl meghívta, hogy vegyen részt a vállalkozásban. Bengt Danielsson svéd antropológus volt, és 1947-ben, amikor az expedíció elindult, már túl volt egy közös svéd–finn amazonasi kutatóúton is. Feladata volt az ellátmány megszervezése, és ő volt a csapat spanyol tolmácsa is.

Knut Haugland egy paramilitáris kiképzőtáborban találkozott előszörHeyerdahllal, és ekkor ismerkedett meg az expedíció vezetőjének elméletével is. A norvég ellenállásban szerzett tapasztalatai révén értett a rádiókhoz, ezért ő lett a csapat egyik rádiósa. A másik, Torstein Raaby, szintén a norvég ellenállás egykori tagja, és akárcsak Haugland, ő is több kitüntetést kapott háborús szerepéért. Heyerdahl helyettese a német Herman Watzinger volt, aki – nem meglepő módon – szintén kapcsolatban állt a norvég ellenállókkal, egyébként pedig mérnökként dolgozott. Heyerdahl őt vette be először a csapatba, és ő felelt a meteorológiai és a hidrográfiai mérésekért.

1. A kapitány
2. A Napisten vízre száll

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony
• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre
• Woodrow Wilson neje az ország élén
• Ezer követőjét költöztette a dzsungel mélyére az amerikai szektavezér
• Az egyetem után apja bőrgyárában kezdett dolgozni Wigner Jenő, az atombomba egyik atyja