Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
2018. december 14. 10:53 MTI
219 éve, 1799. december 14-én halt meg George Washington, az Egyesült Államok első elnöke. Már életében több város kapta a Washington nevet, később róla nevezték el az amerikai fővárost és egy államot is.

Korábban
1732. február 22-én született – bár igazság szerint február 11-én látta meg a napvilágot, és első tizenkilenc születésnapját is ekkor ünnepelte. Akkor azonban a brit parlament - másfél évszázados késéssel - bevezette a Gergely-naptárt, és mivel a döntés a gyarmatokra is vonatkozott, Washington születésnapja tizenegy nappal hátrébb került a kalendáriumban.
Virginiai ültetvényes családból származott. Tizenhét éves koráig járt iskolába, ahol főként matematikából jeleskedett. 1749-től földmérőként dolgozott a Shenandoah völgyben, ekkor szeretett bele egy jómódú földbirtokos fiatal feleségébe. A társasági életben botladozva döbbent rá műveltségének hiányosságaira, amelyeket gyorsan bepótolt: a politikától a színdarabokig és a filozófiai művekig mindent elolvasott, ami keze ügyébe került.
Húszévesen nagy vagyont örökölt, és belevetette magát a politikába. Sikerült felhívnia magára Virginia kormányzójának figyelmét, így 1752-ben rábízták a milíciák feletti ellenőrzést. Az 1754-ben kitört brit-francia háborúban sikeresen harcolt, nem egy ütközetben kiemelkedő személyes bátorságról is tanúságot tett. Huszonnyolc évesen már ezredes volt, a háború után megnősült és boldog családi életet élt.
1774-ben, immár Virginia egyik leggazdagabb embereként kapcsolódott be ismét a politikába. Az állam delegáltjaként Philadelphiában részt vett a kontinentális gyűlésen, majd a Függetlenségi Nyilatkozatot elfogadó kontinentális kongresszuson. Az ezt követő függetlenségi háborúban a hadsereg vezetőjeként szerzett múlhatatlan érdemeket a gyarmatok 1783-ban Anglia fölött kivívott győzelmében.
Az újonnan létrejött Amerikai Egyesült Államok alkotmánya 1787 szeptemberében született meg és 1789 márciusában lépett életbe, ez a világ legrégebben hatályos írásos alaptörvénye. Az új állam első elnökét megválasztó elektori kollégiumban Washington kapta az összes szavazatot, első elnöki beszédét 1789. április 30-án New Yorkban tartotta meg. Érdekesség, hogy ekkoriban földjei nemigen jövedelmeztek, így készpénz híján az egyébként dúsgazdag Washington csak kölcsönből tudott beiktatására elutazni. Az elnöknek a kongresszus 25 ezer dolláros éves jövedelmet ajánlott fel, amit a „nemzet atyja” visszautasított, mert a nemzet vezetését polgári kötelességének tekintette.
Első elnöki terminusa az új állam belpolitikai struktúráinak kialakításával telt. 1792-ben újraválasztották, második négy évére esett az indiánokkal vívott véres háború befejeződése. Washington az egyetlen amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt személyesen vezette csapatait, az úgynevezett Whiskey-felkelés során katonai erő felvonultatásával demonstrálta a kormány erejét. Ő az egyetlen elnök, akit két városban iktattak be (másodszor ugyanis Philadelphiában tette le a hivatali esküt), és az egyetlen, aki nem élt Washingtonban. Ő az egyetlen egyhangúan megválasztott elnök is.
1797-ben már nem vállalta harmadszor az elnökjelöltséget, utódai között ezután sokáig hallgatólagos megállapodás volt, hogy nyolc évnél tovább egy elnök sem marad hivatalban. Kivételt csak F. D. Roosevelt jelentett, az ő négy ciklusa (1933-1945) után 1951-ben alkotmánymódosítás rögzítette a két elnöki ciklust.
Bár Washingtont utóda, John Adams az amerikai hadsereg főparancsnokává nevezte ki, az életéből hátralévő két évet visszavonultan töltötte. 1799. december 14-én halt meg. Már életében több város kapta a Washington nevet, később róla nevezték el az amerikai fővárost és egy államot is. Az amerikaiak mindennap vethetnek egy pillantást első elnökükre, ha elővesznek egy egydollárost, amelyen Washington portréja látható.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


sport
- Sem a holokauszt, sem az idő nem állíthatta meg Keleti Ágnest
- Négyszer vezette ki a világbajnokságra a magyar válogatottat Baróti Lajos
- A melbourne-i vérfürdő: a medencében bosszultuk meg a forradalom eltiprását
- Láncdohányosként is sorra döntögette a baseball rekordjait Joe DiMaggio
- Kronberger Lili előtt nem zenére táncoltak a műkorcsolyázók
- Jéghideg vízben nyerte meg hazánk első olimpiai aranyát a „magyar delfin”
- Tengeri csatákat és ostromokat is eljátszottak a véres római gladiátorjátékok keretében
- Törött kézzel is legyőzhetetlen maradt „a ring lovagja”, Papp Laci
- Már háromezer évvel ezelőtt népszerű volt a labdajáték Eurázsiában
- Nem csak a gőzgépet, de a gőzfűtést is feltalálta James Watt – méghozzá saját irodájába tegnap
- Nem volt túl sikeres a fedezék mögül használható, görbített csövű német fegyver tegnap
- Különleges jubileumi programmal ünnepli kettős évfordulóját a nagyváradi Szigligeti Színház tegnap
- Elhunyt a gyilkosságért börtönben ülő egykori zenei producerlegenda, Phil Spector tegnap
- Középkori templomegyüttest tártak fel Kína délnyugati részén tegnap
- Akik nem a szépséget kapták a sorstól: hét ronda uralkodó a történelemből tegnap
- Több válságot kívánt egyszerre megoldani a magyar kormány a „svábok” kitelepítésével tegnap
- A szerzetes kalóztól a bosszúálló fríz óriásig: öt legendás törvényen kívüli hős a középkorból 2021.01.18.