Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
2018. november 16. 17:36 Múlt-kor
Az Egyesült Államok születésénél nem csak férfiak voltak jelen. Igen fontos szerepet játszott a függetlenség kihirdetésében egy rendkívüli képességekkel bíró nő, Mary Katherine Goddard. A Függetlenségi Nyilatkozat terjesztésében tevékenyen részt vevő nyomdász tekinthető az egyetlen nőnek, aki aláírta a dokumentumot – mivel a nyomtatott változaton nyomtatással szerepeltek az eredeti aláírók nevei, és mellettük szerepelt az övé is.
Korábban
Talpraesett vezető
1776 decemberében még nem úgy tűnt, hogy George Washingtonnak és társainak sikerül kivívniuk a 13 amerikai gyarmat függetlenségét az anyaországtól, Nagy-Britanniától. A koronához hű erők kiszorították Washington seregét New Jerseyből, válaszul pedig a pennsylvaniai Philadelphiából – ahol júliusban aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot – áthelyezte székhelyét a délebbre lévő Marylandben található Baltimore-ba. Nem sokkal később már jó hírekről értesültek: Washington karácsony napján átkelt a Delaware folyón, majd Trentonnál és Princetonnál is elverte a briteket.
A Kongresszus ezen felbuzdulva elkezdte egy második nyomtatását a Nyilatkozatnak, amelyen már nyomtatott betűvel szerepeltek neveik, és nagy példányszámban volt terjeszthető. A nyomtatás elvégzéséhez az egyik legmegbízhatóbb jelöltet választották: Mary Katherine Goddardot, aki nem csupán a gyarmat vezető lapja, a „Maryland Journal” főszerkesztője volt, de Baltimore postamestere is egyben – ezzel vélhetően ő volt az amerikai kormány első női alkalmazottja.
Mary Goddard aláírása egy fennmaradt papírdarabon
Goddard már három éve vezette a lapot, miután átvette azt nyughatatlan és megbízhatatlan öccsétől, Williamtől, aki új lapjával, a „Constitutional Posttal” indult promóciós körútra. Goddard következetesen a „patrióta” irányvonalat képviselte mind újságában, mind az általa nyomtatott művekkel – szerkesztői cikkeiben a britek brutalitásáról írt, emellett nyomdájában sokszorosította Thomas Paine függetlenségpárti „Józan ész” című pamfletjét, és a fontosabb hadi eseményekről is különszámokat jelentetett meg. A függetlenségi háború korának egyik első számú újságírója és nyomdásza volt.
Az 1738-ban egy connecticuti postamester- és nyomdászcsaládba született Goddardot magasan iskolázott édesanyja, Sarah tanította olvasásra és számtanra egészen kis korától. Az akkoriban jelentős kikötőváros, New London iskolájában tanult aztán franciát, latint és természettudományt – a fiúk óráinak végeztével lehetősége volt a lányoknak is egy órányi oktatásra a nap végén. Műveltsége már igen korán, 1755-től hasznosnak bizonyult, amikor a család szerencséje rosszabbra fordult az édesapa, Giles Goddard postamester halálával.
William Goddard
A Sarah-Mary-William hármas a következő évek során számos sajtóterméket alapított és működtetett: Providence-ben ők alapították Rhode Island első újságját, a „Providence Gazette”-et. Kiadóként az ekkor 21 éves William szerepelt rajta, a termék azonban mindenben Sarah és Mary keze nyomát hordozta. A következő 15 évben William Philadelphiában és Baltimore-ban is indított újságokat, amelyeket idővel mindig édesanyja és Mary vettek át. Míg William rendszeresen összeveszett aktuális üzleti partnereivel, és még az adósok börtönét is többször megjárta, Mary Katherine Goddard nyugodt kézzel kormányozta és jövedelmező vállalkozásokká tette a rábízott lapokat. Így történt 1774-ben is, amikor a csupán hat hónapja létező „Maryland Journal” is hozzá került. William ekkor azonban maradandót alkotott: megalapította a kontinens első magánjellegű, a brit kormányzattól független postaszolgálatát, amely később az Egyesült Államok postaszolgálatává nőtte ki magát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az őslényekről és a Föld alakjáról is beható ismeretei lehettek Angkor építőinek 15:10
- Sikerei nyomán az olasz függetlenségi küzdelem titkos szimbólumává is vált Giuseppe Verdi neve 14:21
- 10 tény az 1910-es évek Amerikájáról 13:47
- Blaha Lujza hangja is hallható az OSZK online adatbázisában 12:05
- Sokan tartották „szentségtörőnek” Szerb Antal korszakalkotó irodalomtörténeti munkáit 11:36
- Teljes egészében bejárható immár virtuálisan is a Műcsarnok 10:53
- A legenda szerint jövendőmondással is segítette apját Árpád-házi Szent Margit 10:28
- Sokat támadták háborúellenes verseiért Ady Endrét 08:54
