A bölcsőtől az íróasztalig: így hódították meg a nők a magyar irodalmat a meséken keresztül

Sokáig tartotta magát a nézet, hogy a 19. század magyar irodalmát kizárólag a kávéházakban politizáló férfiak írták, miközben a nők legfeljebb múzsaként vagy olvasóként voltak jelen. Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának égisze alatt, Török Zsuzsa, Domokos Mariann és Gulyás Judit szerkesztésében napvilágot látott, A gyerekirodalom születése és a nők (1840–1918) című kötet azonban alapjaiban írja át ezt a képet. A könyv rámutat: a nők számára a gyereknevelés „természetesnek vett” kötelessége nyitotta meg a kaput a professzionális írói karrier felé. Míg a regényírást a korban gyakran férfias, sőt, a női erkölcsökre veszélyes tevékenységnek tartották, a mesék és ifjúsági lapok szerkesztése társadalmilag elfogadott, „legitim” belépőt jelentett a nyilvánosságba.

A kötet egyik legnagyobb érdeme, hogy olyan neveket emel vissza a köztudatba, akik a maguk korában meghatározóak voltak, mára azonban kikoptak az irodalomtörténetből. A kiindulópont 1840, Bezerédj Amália Flóri könyvének megjelenése, amely az első, nyomtatásban kiadott, női szerző által jegyzett magyar gyerekkönyv volt. De a tanulmányok sorra veszik azokat a szerzőket is, akik már nem csupán anyai ösztönből, hanem tudatos pedagógiai és írói ambícióból alkottak.

Ilyen volt Kalocsa Róza, a lapszerkesztő nők első generációjának tagja, aki A Méhecske című folyóirattal nemcsak szórakoztatott, hanem a felekezeti oktatás céljait is szolgálta. De megismerhetjük Faylné Hentaller Mária nevét is, akinek népmese-gyűjteményei (Hol volt, hol nem volt) a formálódó magyar gyerekkultúra alapköveivé váltak, és akinek munkáit még a nagy palóc, Mikszáth Kálmán is méltatta előszavaiban. A kötet különleges fejezetei foglalkoznak a „lányirodalom” születésével. Kánya Emília vagy éppen Vachott Sándorné művei nemcsak olvasmányok voltak, hanem a modern női szerepek (a „honleánykák”) formálói is egy változó világban.

A kutatás egyik legizgalmasabb felismerése a gyerekirodalom határokon átívelő jellege. Pulszky Teréz például angliai emigrációban írta karácsonyi mesejátékait, amelyekben a száműzetés és a boldogulás kérdései keveredtek a gyermeki fantáziavilággal. A kötet kitekintése egészen az első világháború végéig vezet: a későbbi feminista és békemozgalmi aktivista, Schwimmer Rózsa Tisza Tales című kötetével például a magyar folklórt igyekezett a nemzetközi porondra vinni, bizonyítva, hogy a gyerekkönyv diplomáciai eszköz is lehet.

Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézetének könyvsorozatában megjelent kötet így nemcsak irodalomtörténészeknek szóló csemege: rávilágít arra a csendes forradalomra, amelynek során a nők az „ártatlan” gyermekmeséken keresztül vívták ki helyüket a magyar szellemi életben, professzionális szerzőkké, szerkesztőkké és a modern olvasóközönség nevelőivé válva.

A kötet innen tölthető le

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat