Thomas Jefferson, a „rasszista erőszaktevő”? – rasszizmusvita az amerikai egyetemeken

2016. február 3.-Múlt-kor

Manapság egyre több diákszervezet követeli főiskolák és egyetemek nevének lecserélését, vagy a felsőoktatási intézmény területén kiállított szobrok eltávolítását. Sokan úgy vélik, a vitatott megítélésű történelmi személyiségeknek nincs helye a főiskolai és egyetemi kampuszokon, mások azonban úgy gondolják, a szóban forgó személyek vállalható eszméket képviseltek.    

„Rasszista erőszaktevő” volt-e Thomas Jefferson? – rasszizmusvita az amerikai egyetemeken

A Konföderáció elnöke

Augusztusban a Texasi Egyetem illetékesei eltávolították az Amerikai Konföderációs államok első és egyetlen elnöke, Jefferson Davis szobrát, amely már 1933 óta állt az intézmény területén. Az egyetem elöljárói emellett Woodrow Wilson szobrának az áthelyezéséről is döntöttek. Így kudarcba fulladt a Konföderációs Veteránok Fiai nevű szervezet arra irányuló igyekezete, hogy a szobor a helyén maradjon. Az egyetem döntésében közrejátszott, hogy 2015 júniusában egy Dylann Roof nevű fehér férfi kilenc embert mészárolt le egy charlestoni (Dél-Karolina) templomban.

Az elitegyetem és a rabszolga-kereskedelem

A legnevesebb amerikai felsőoktatási intézményeket tömörítő Ivy League-hez (Borostyán Liga) tartozó egyetemek történetének első fekete vezetője, a Rhode Island-i Brown Egyetem élén álló Ruth Simmons még 2003-ban rendelt meg szakértőktől egy, az egyetem és a rabszolga-kereskedelem kapcsolatait feltáró tanulmányt.  Kiderült, hogy az intézmény alapításának időszakában (1764-ben alapították az egyetemet) Rhode Island lakosságának 10 százaléka volt rabszolga, és az állam a transzatlanti rabszolga-kereskedelem északi csomópontjaként funkcionált.  A 2006-ban megjelent tanulmány nem sürgette az intézmény vezetőit a névváltoztatásra, a kutatás azonban számos kezdeményezést indított el, amelyek felhívják a figyelmet a társadalmi igazságosság szükségességére,  és az egyetem múltjának mélyebb megértését szolgálják. Hasonló vizsgálatot azóta már a Harvard, a William & Mary, Princeton és a Columbia Egyetemen is lefolytattak.

Rabszolgatartók pecsétje

2015 novemberében Martha L. Minow, a Harvard Egyetem jogi karának dékánja létrehozott egy bizottságot, amelynek feladatául az intézmény pecsétjének felülvizsgálatát jelölte meg. A pecsét gerincét a Harvard világhírű jogi karának megalapításában kulcsszerepet játszó, rabszolgatartó Royall család címerén is felbukkanó ábrázolások alkotják. Az iskola pecsétjén három búzakéve, valamint a fölöttük lévő „Veritas” felirat látható.  A dékán nem sokkal azután állította fel a „pecsétbizottságot”, hogy ismeretlenek fekete szalagokat ragasztottak a Harvard fekete jogprofesszorainak falra kitett képeire.

Fekete himlővel fertőzött takarók

Január 26-án a bölcsészettudományi képzés elismert intézménye, a massachusettsi Amherst College vezetősége bejelentette, hogy többé nem a gyarmati háborúk brit tábornoka, az iskola és az annak székhelyéül szolgáló település névadója, Jeffery Amherst lesz az intézmény hivatalos kabalafigurája. A franciák és az indiánok elleni háborúban komoly érdemeket szerző Amherst főképp arról ismert, hogy egyik beosztottjának írt levelében kifejtette, hogy szerinte az amerikai őslakosok megtizedelésének legegyszerűbb módja az lenne, ha fekete himlővel fertőzött takarókat ajándékoznának nekik. Az intézmény ezentúl hivatalos érintkezésében semmiféle utalást nem fognak tenni a tábornokra, és jelképei közül is száműző Amherst alakját. A kampusz területén található Lord Jeffery Inn nevű hotelt át fogják nevezni, egy javarészt egykori és jelenlegi diákokból álló testület pedig arról fog dönteni, hogy szükség van-e egy új, hivatalos kabalafigurára. 

A „rabszolgaság bajnoka”

2015 nyarán a Yale jogi karának diákjai petíciót nyújtottak be az intézmény egyik kollégiuma, a Calhoun Kollégium átnevezése érdekében. A többek között alelnökként és külügyminiszterként is tevékenykedő, 1850-ben elhunyt John C. Calhoun a faji szegregáció egyik leglelkesebb támogatója volt. Határozottan szembement a rabszolgaság megszüntetésére irányuló törvényhozói igyekezettel, és támogatta a déli államok elszakadását. A tavaly ősszel a Yale fekete diákokkal szembeni bánásmódjával kapcsolatban kitört vitát követően az egyetem vezetője, Peter Salovey ígéretet tett arra, hogy az intézmény vezető testülete meg fogja vizsgálni a „Calhoun-ügyet”. 

A Ku Klux Klán-vezér

Augusztusban a Észak-Karolinai Egyetem Carolina Hallra változtatta egy épület nevét, amely 1922 óta a történészként, jogászként, lapszerkesztőként, valamint a Ku Klux Klán egyik vezetőjeként ismertté vált William L. Saunders nevét viselte. Ugyanezen a Chapel Hill-i kampuszon áll „Csendes Sam”, az ismeretlen konföderációs katona szobra, amelyet 1913-ban az egyetem 321, az amerikai polgárháborúban elesett egykori diákja tiszteletére emeltek, és amelyet már többször is megrongáltak a szobor eszmei mondanivalóját kifogásoló ismeretlenek.

Az apartheid eszmei megalapozója

2015 márciusban Dél-Afrikában diákmozgalom alakult a brit imperializmus és rasszizmus megtestesítőjének tekintett, sokak szerint az apartheid eszmei megalapozásában is komoly szerepet játszó Cecil Rhodes 1934-ben, Fokvárosban felállított bronz szobrának eltávolítása érdekében. A szobor egy hónappal később eltűnt a Fokvárosi Egyetem területéről, hamarosan azonban országos méretű kampány bontakozott ki a dél-afrikai oktatás „dekolonizációja” érdekében, mivel még több mint két évtizeddel az apartheid bukása után is gyakran éri hátrányos megkülönböztetés a fekete diákokat.

Novemberben a mozgalom sikere ihlette Ntokozo Qwabét, az Oxfordi Egyetem dél-afrikai kutatóját, hogy számos diákkal együtt petícióval forduljon az egyetem vezetéséhez Rhodes szobrának az Oriel College-ból történő eltávolítása érdekében. A kollégium vezetősége előbb beleegyezett a szobor eltüntetésébe, később azonban visszavonta a döntést.

A rasszista Woodrow Wilson

Az 1913 és 1921 között az Egyesült Államok elnöki posztját betöltő, a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) felállításában szerzett érdemeiért 1919-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott, a fegyveres konfliktusok elkerülése érdekében a nemzetek közötti multilaterális kapcsolatok erősítését szorgalmazó Woodrow Wilson déli demokrataként (a demokrata szó ebben az időben egészen más jelentett, mint manapság) erőteljesen rasszista nézeteket vallott, és jelentősen hozzájárult az egyes etnikai csoportok szegregációjához (többek között a magyarokról sem volt túl jó véleménnyel). Egyetemi aktivisták nemrég azzal a kéréssel fordultak a Princeton Egyetem vezetőségéhez, hogy nevezzék át az 1930-ban alapított Woodrow Wilson School of Public and International Affairst (az intézmény 1948-tól viseli a volt elnök nevét). A Princeton vezetője, Christopher L. Eisgruber ígéretet tett arra, hogy konzultációt kezdeményez az ügy megoldása érdekében.

Thomas Jefferson, a „rasszista erőszaktevő”?

A University of Missouri (Missouri Egyetem) és a College of William & Mary aktivistái tavaly novemberben kifejezték tiltakozásukat, amiért az fenti felsőoktatási intézmények kampuszainak területén szobra van a többség által az Egyesült Államok egyik alapító atyjaként és az USA harmadik elnökeként ismert, ám számos rabszolgát tartó Thomas Jeffersonnak. A politikusnak több gyermeke is született mulatt rabszolgájától, Sally Hemingstől (aki egyébként Jefferson felesége, Martha féltestvére is volt egyben). Az aktivisták egyszerűen „rasszista erőszaktevőnek” nevezték Jeffersont.

A Jefferson által alapított University of Virginia (Virginiai Egyetem) az elmúlt években elsősorban azzal került be a híradásokba, hogy az egyetem több diákja is szexuális zaklatás áldozatává vált. Az intézmény számos szállal kötődik Jeffersonhoz, ám egyelőre nincs annak nyoma, hogy vezetői törekednének az egykori alapító atyától való elhatárolódásra.