Egyedülálló őskori sziklavésetet vizsgálnak a spanyolországi Galiciában
Egyedülálló, őskori kunyhó alaprajzát ábrázoló sziklavésetet, más néven petroglifát vizsgálnak a régészek az északnyugat-spanyolországi Galicia régióban. A Santiago de Compostela-i Egyetem (USC) kutatócsoportja Pilar Prieto professzor vezetésével végzi a terület komplex felmérését a szeptember közepéig tartó ásatási szezonban. A szakemberek a Lugo tartományban található leletegyüttest egy kiterjedt őskori rituális táj részeként értelmezik, amely új adatokat szolgáltathat a korabeli közösségek térhasználatáról.
- A Santiago de Compostela-i Egyetem kutatói egy negyven négyzetméteres kunyhó alaprajzát ábrázoló, Európában ritkaságnak számító sziklavésetet azonosítottak Északnyugat-Spanyolországban.
- A galiciai ásatási szezon során a szakemberek a sziklarajzot egy kiterjedt, temetkezési halmokat és sziklamenedékeket is magába foglaló történeti táj részeként elemzik.
- A fizikai feltárásokat szeptember végén geofizikai mérések követik, amelyek segítségével a régészek a felszín alatti, eddig ismeretlen anomáliákat és struktúrákat térképezik fel.
A Santa María Madalena de Adai térségében zajló, idén negyedik alkalommal megszervezett régészeti kampány fókuszában a Penas do Caldeiro nevű lelőhely két sziklamenedéke áll. Ezek közül a legjelentősebb az a kőbe vésett alakzat, amelyet a kutatók egy körülbelül negyven négyzetméteres őskori kunyhó alaprajzaként azonosítottak. A kutatást vezető Pilar Prieto professzor, az egyetem és a CISPAC kutatóközpont munkatársa szerint a lelet léptéke és kialakítása európai viszonylatban is ritkaságnak számít. Az ábrázolás a háztartási és lakóépítészeti formák szimbolikus, kultikus jelentőségére utalhat a történelem előtti közösségek hitvilágában.
A kutatók a különleges petroglifát nem elszigetelt jelenségként, hanem egy tágabb régészeti kontextusban vizsgálják. A jelenlegi munkálatok a közeli Corro dos Mouros lelőhelyen 2023 és 2025 között végzett ásatások eredményeire épülnek. A terület bejárása során a szakemberek hat korábban ismeretlen kőhalmot és további két sziklavésetet katalogizáltak. A térség másik kiemelt pontján, a Pena Travesa néven ismert sziklamenedéknél a kőzet felső felületébe vájt, csésze alakú mélyedések bonyolult hálózatát is dokumentálták, amelyek a nyugat-európai megalitikus kultúrák jellemző kísérőjelenségei.
Az Ibériai-félsziget északnyugati része, különösen Galicia, kiemelkedően gazdag az őskori, főként a rézkori és bronzkori sziklaművészeti emlékekben. Az úgynevezett galiciai sziklaművészet alkotásai, a petroglifák leggyakrabban geometriai mintákat, állatokat vagy fegyvereket ábrázolnak, de az építészeti struktúrák ilyen léptékű és részletességű megjelenítése szokatlan a leletanyagban.
Az Adai környékén sűrűsödő emlékek, a sziklarajzok, a kőhalmok és a temetkezési helyek együttes jelenléte arra utal, hogy a terület hosszú időn keresztül kiemelt rituális jelentőséggel bírt. A természeti képződmények és az ember által létrehozott monumentális alkotások szerves egységet alkottak a korabeli emberek szakrális tájszemléletében.
Ez is érdekelhet
A felszíni jelenségek dokumentálása mellett a spanyol kutatócsoport a föld alatt rejtőző, láthatatlan struktúrák feltérképezésére is felkészült. Szeptember végén roncsolásmentes geofizikai méréseket hajtanak végre a területen, amelyek lehetővé teszik a talajszint alatti anomáliák azonosítását azonnali fizikai beavatkozás nélkül.
Ezek a műszeres vizsgálatok segíthetnek meghatározni a jövőbeli ásatások pontos helyszíneit, továbbá fényt deríthetnek arra, hogy a jelenleg ismert, elszórtan elhelyezkedő régészeti pontokat összekötik-e további, eddig felderítetlen építmények vagy rituális útvonalak. A komplex módszertan végső célja a táj évezredeken átívelő fejlődésének és emberi használatának pontos rekonstrukciója.
