Amikor még rövid szoknyában jártak az afgán nők
2016. január 21. 12:41
Ha ma Afganisztánra gondolunk, a sivatag, a tálibok, az egész testet elfedő burkát viselő asszonyok és az állandó konfliktusok sora jut eszünkbe. Nem volt azonban ez mindig így: az 1980-as években zajló szovjet-afgán háború és a tálibok 1996-os hatalomátvétele előtt az 1960-1970-es években a közép-ázsiai országban megszokott volt a nőkön a rövid szoknya, az iskolákban koedukált tanítás zajlott, az élet sokkal békésebb és szabadabb volt, a háború pedig elkerülte az afgán népet.
Korábban
Az 19. század brit-afgán háborúit követően 1919-ben a gyarmati státuszban álló ország elnyerte szuverenitását. Afganisztán azonban nem szakított végleg az európai kapcsolatokkal. Amanullah kán és utódai, valamint az 1933 és 1973 között az állam élén álló Zahir sah király idején megindult modernizáció, amely Európára mintaként tekintett: kötelezővé tették az elemi oktatást, a rabszolgaság intézménye megszűnt, a nők is tanulhattak, a hagyományos női viselet, a burka sem volt már kötelező. Habár egyes törzsi és vallási vezetők idegenkedtek a reformoktól és a politikai viszályok, valamint a hidegháború szele sem kerülhette el a kontinens ezen szegletét, Afganisztánban viszonylagos béke és szabadság honolt.
Bill Podlich amerikai egyetemi tanár 1967-ben az UNESCO munkatársaként került a Kabuli Egyetemre, ahol kétéves tartózkodása során számos fényképet készített a közép-ázsiai ország mindennapjairól. Habár azokban az évtizedekben sem volt ismeretlen az afgánok számára a nélkülözés, és az ország fejlettségi színvonala meg sem közelítette a nyugatét, a háborúk, a tálib hatalomátvétel (amely során ismét a saria, vagyis az iszlám törvénykezés lett a jogrendszer alapja, így minden férfinak szakállt kellett viselnie, betiltották a zenehallgatást, de még a sakkozást is, ha pedig egy nőnek véletlenül kilógott valamely testrésze a burka alól, a férfiak akár meg is verhették), valamint a 2001-es amerikai invázió előtti Afganisztán egy békés, virágzó nemzet képét mutatta, amely a most következő fotókon jól tükröződik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
- Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05