Amikor még rövid szoknyában jártak az afgán nők

Az 19. század brit-afgán háborúit követően 1919-ben a gyarmati státuszban álló ország elnyerte szuverenitását. Afganisztán azonban nem szakított végleg az európai kapcsolatokkal. Amanullah kán és utódai, valamint az 1933 és 1973 között az állam élén álló Zahir sah király idején megindult modernizáció, amely Európára mintaként tekintett: kötelezővé tették az elemi oktatást, a rabszolgaság intézménye megszűnt, a nők is tanulhattak, a hagyományos női viselet, a burka sem volt már kötelező. Habár egyes törzsi és vallási vezetők idegenkedtek a reformoktól és a politikai viszályok, valamint a hidegháború szele sem kerülhette el a kontinens ezen szegletét, Afganisztánban viszonylagos béke és szabadság honolt.

Bill Podlich amerikai egyetemi tanár 1967-ben az UNESCO munkatársaként került a Kabuli Egyetemre, ahol kétéves tartózkodása során számos fényképet készített a közép-ázsiai ország mindennapjairól. Habár azokban az évtizedekben sem volt ismeretlen az afgánok számára a nélkülözés, és az ország fejlettségi színvonala meg sem közelítette a nyugatét, a háborúk, a tálib hatalomátvétel (amely során ismét a saria, vagyis az iszlám törvénykezés lett a jogrendszer alapja, így minden férfinak szakállt kellett viselnie, betiltották a zenehallgatást, de még a sakkozást is, ha pedig egy nőnek véletlenül kilógott valamely testrésze a burka alól, a férfiak akár meg is verhették), valamint a 2001-es amerikai invázió előtti Afganisztán egy békés, virágzó nemzet képét mutatta, amely a most következő fotókon jól tükröződik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?