Kegyetlenül bántak rabszolgáikkal a vikingek
2016. január 13. 08:32
Az Európa északi területei mentén „fosztogató”, „vérszomjas” vikingekről negatív kép a legutóbbi évtizedekben jelentősen átalakult. A különböző szakmunkákban és ismeretterjesztő kiadványokban igyekeztek felülvizsgálni a harcosokról hosszú ideig élő sztereotípiákat, és szelídeknek, jóindulatúaknak feltüntetni a vikingeket. A vikingekkel kapcsolatos mainstream narratíva azonban újfent megváltozhat, a tudósok ugyanis a viking társadalom egy korábban alig kutatott szegmensére irányították a figyelmüket.
Félmeztelen viking ajánl eladásra egy rabszolganőt egy perzsa kereskedőnek
Korábban
Nőrabló vikingek
A régészek részben a legújabb kutatásokra, részben régebbi leletek vizsgálatára alapozva egyre világosabb képet alkothatnak arról, hogy milyen szerepe volt a rabszolgaságnak a vikingek életmódjának fenntartásában – olvasható a National Geographic honlapján. Neil Price, a svédországi Uppsalai Egyetem kutatója szerint a vikingek gyakorlatilag egy rabszolgagazdaságot működtettek. „A rabszolgaság az elmúlt harminc évben szinte alig kapott figyelmet, most azonban lehetőségünk van arra, hogy a régészet eszközeivel ezen változtassunk” – tette hozzá Price.
A rabszolgaság intézménye már jóval a vikingek előtt megjelent az észak- és nyugat-európai területeken. A nagy gazdasági egyenlőtlenségekre már az i. sz. 1. századból is vannak bizonyítékaink. Tudjuk ugyanis, hogy míg sokan az állatokkal együtt istállókban éltek, addig mások nagy, fényűző házakban rendezték be otthonaikat. Néhány évszázaddal később pedig a vikingek is feltűntek a színen. A krónikákból tudjuk, hogy az északi harcosok – a skóciai Lindisfarne kolostorának 793-ban történő kifosztásával kezdődő – portyáinak célpontjai az értékes tárgyak mellett emberek voltak.
Az Ulsteri évkönyvekben feljegyezték, hogy a vikingek 821-ben Dublin közelében számos asszonyt „zsákmányoltak”, míg egy évszázaddal később – ezt szintén az évkönyvekből tudjuk – egyetlen támadás során 3000 embert ejtettek foglyul. Ibn Haukál arab földrajztudós 977-es leírása alapján a viking rabszolga-kereskedelem egészen a Földközi-tengerig terjedt, és Egyiptomtól kezdve Spanyolországig az egész régiót érintette. Mások feljegyezték, hogy az Észak-Európából származó rabszolgák Skandináviából Oroszországon át egészen Bizáncig, valamint Bagdadig is eljutottak.
Price joggal feltételezi tehát, hogy a rabszolgák begyűjtése komoly motiváló tényező lehetett a portyák indításakor. Az egyik legfontosabb szempont feltehetően a nőhiány volt. A poligámiában élő vikingek társadalmában ugyanis az alsóbb rétegekbe tartozó férfiaknak nem volt könnyű feleséget találni, így ez a tény is kulcsfontosságú lehetett a viking portyák és felfedezőutak indításakor. A genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az izlandi nők többségének skót és ír ősei is vannak, ami arra utal, hogy elődeik feltehetően zsákmányként kerültek viking rabságba.
A viking flották idővel kibővültek, és ennek következtében egyre több gyapjúra volt szükség a vitorlák elkészítéséhez. A gyapjú egyre nagyobb mennyiségben történő előállításának kényszere feltehetően egy mezőgazdasági reform motorja lett: egyfajta ültetényes gazdálkodás meghonosításához vezetett, amelyhez feltétlenül szükség volt rabszolgákra. Ennek részletes feltérképezéséhez még további, beható vizsgálatokra lesz szükség, svéd kutatók mindenesetre az 1990-es években egy Sanda nevű lelőhelyen egy hatalmas főépületre bukkantak, amelyet kis házak vettek körül. A régészek úgy vélik, ez egy viking ültetvény lehetett, amelyet rabszolgákkal műveltettek meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A vidék forradalma tekinthető meg a hétvégén a Szentendrei Skanzenben 10:05
- Hét híres Mária-jelenés Guadalupétől Fatimáig 09:48
- Sorra esküdtek fel a helyőrségek a hazatért IV. Károly szolgálatára 08:39
- Javíthatatlannak tartotta az emberiséget a szatíra mestere, Jonathan Swift tegnap
- A közösségi médiában bukott le a régészeti leleteket hazahordó férfi tegnap
- Színes fényképekkel és háromdimenziós mozival is kísérleteztek a Lumière fivérek tegnap
- A szélsőséges éghajlatváltozás okozhatta a korai emberfajok kihalását tegnap
- A földtörténet és az őslények magyarországi kutatását is forradalmasította Balogh Kálmán tegnap
