A tiltakozás ellenére sem távolítják el a brit gyarmatosító szobrát Oxfordból
2016. január 29. 16:03 MTI
Az Oxfordi Egyetem egyik intézménye közölte, hogy nem távolítja el Cecil Rhodes szobrát épületéből. A döntés heves tiltakozást váltott ki a diákok körében, akik a brit gyarmatosítás és a rasszizmus megtestesítőjének tekintik a 19-i században Dél-Afrikában élt brit politikust és üzletembert.
Korábban
Az Oriel College pénteken közölte, a szobor eltávolítását célzó kezdeményezések ellenére "alapos mérlegelés után" úgy döntött, hogy marad a szobor, de "kiegészítik egy világos történelmi magyarázattal arról, miért áll az intézményben". Az egyetem a múlt hónapban kezdett konzultációkba a kezdeményezésről, és a válaszadók többsége Rhodes maradása mellett szállt síkra - közölték, hozzátéve, hogy a szoborvita "a történelem összetettségére emlékeztet és arra, hogy a gyarmatosítás öröksége még ma is érződik". Az egyetemen létrejött Rhodes Must Fall (Rhodesnak le kell dőlnie) nevű csoport bejelentette, folytatja harcát a szobor eltávolítására, "megkettőzzük erőfeszítéseinket és találkozót tartunk a hét végén arról, hogy megvitassuk következő lépéseinket".
Cecil John Rhodes az Oxfordban tanult brit üzletember, politikus (1853-1902) a De Beers gyémánttársaság alapítója, a dél-afrikai brit gyarmati terjeszkedés apostola, a dél-afrikai fokföldi brit gyarmat kormányfője volt, róla nevezték el az egykori brit gyarmatot Rhodéziát (ma Zimbabwe és Zambia). Nagy álma volt a brit világuralom, végrendeltében hatalmas vagyonának nagy részét is e célra fordította. Halálakor létrehozta e célból az Oxfordi Egyetem Rhodes-ösztöndíját, amelyből külföldi diákok is részesülhetnek. Az Oxfordi Egyetem diákjai azután kezdeményezték Rhodes szobrának ledöntését, hogy a dél-afrikai Fokvárosi Egyetemről eltávolították a politikus, üzletember szobrát.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59