Titkos észak-koreai fegyverszállítmány rekedt 1986-ban Ferihegyen
Nyilvánosságra hozta a magyar elhárítás egy 1986-os operatív jelentését az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, amely egy a ferihegyi repülőtéren hagyott észak-koreai fegyverszállítmány történetét dokumentálja. A hivatalos közösségi oldalukon közzétett levéltári irat bemutatja, miként rakodtak le diplomáciai fedésben több mint két tonna robbanóanyagot a polgári légikikötőben. Az eset jól szemlélteti a hidegháború utolsó évtizedének fegyverkereskedelmi hálózatát és a korabeli repülésbiztonsági hiányosságokat.
- Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára egy 1986-os operatív jelentést publikált egy Budapesten rekedt észak-koreai fegyverszállítmányról.
- A több mint kéttonnányi, Burkina Fasóba szánt páncélelhárító rakétát a diplomáciai szabályokat kihasználva rakodták le a polgári repülőtéren.
- A robbanásveszélyes, civil raktárban őrzött katonai eszközkészletet hetekkel később a Magyar Néphadsereg egyik objektumába kellett átszállítani.
A közzétett dokumentumok alapján 1986. augusztus 22-én a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) egyik kormánygépe landolt Budapesten. Jóllehet a Malév a hatályos nemzetközi egyezményekre hivatkozva korábban megtagadta az előzetes leszállási engedélyt a katonai teherre vonatkozóan, a kormánygépekre érvényes speciális protokoll miatt a földi személyzet nem akadályozhatta meg a kirakodást. Az észak-koreai repülőgépből hetvenkilenc ládában összesen 2,6 tonnányi fegyverzetet pakoltak ki, amelyet ezt követően a nemzeti légitársaság normál áruraktárában helyeztek el.
A magyar állambiztonság III/II-es, azaz kémelhárító csoportfőnökségének vizsgálata megállapította, hogy a ládák szovjet gyártmányú, a magyar haderőnél is rendszeresített RPG-7 típusú páncélelhárító rakétákat rejtettek. A szállítmány csomagolásonként hat darab rakétát és két darab külön csomagolt, azonnal harci állapotba hozható indítószerkezetet tartalmazott.
A belső jelentések felhívták a figyelmet a kialakult helyzet súlyos biztonsági kockázataira, mivel a rendkívül veszélyes robbanóanyagot heteken keresztül a többi civil áru mellett tárolták, a raktár biztosítását pedig mindössze egyetlen fegyveres őr látta el. Az elhárítás figyelmeztetett, hogy egy esetleges tűzeset vagy elemi kár katasztrofális következményekkel járna.
A fegyverek eredeti célállomása az afrikai Burkina Faso lett volna, a tranzakciót a Societe Transtrada Co. és a KNDK budapesti nagykövetsége intézte. Miután a Malév a diplomáciai nyomás ellenére is határozottan elutasította a továbbfuvarozást, a feladó hetekig nem talált olyan partnert, amely vállalta volna a szállítást. A tarthatatlanná vált helyzetet végül a magyar állami szervek beavatkozása oldotta meg, így október 6-án a teljes szállítmányt átvitték a Magyar Néphadsereg Fegyverzeti Főnökségének egyik szigorúan őrzött katonai objektumába.
Ez is érdekelhet
A ferihegyi incidens pontosan illeszkedik az 1980-as évek globális fegyverkereskedelmi mintázatába. A hidegháború ezen szakaszában a szovjet blokk államai, köztük Észak-Korea, aktív szerepet vállaltak a harmadik világ, különösen az afrikai kontinens dekolonizációs és belső konfliktusainak fegyveres támogatásában. Thomas Sankara akkori burkina fasói elnök marxista irányultságú kormánya kiterjedt katonai kapcsolatokat ápolt a szocialista országokkal.
Az eset rávilágít arra, hogy az állambiztonsági szerveknek miként kellett egyensúlyozniuk a szövetségesi diplomáciai elvárások és a belföldi polgári biztonság fenntartása között egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi terrorizmus és az illegális fegyverkereskedelem egyre nagyobb fenyegetést jelentett a légi közlekedésre.
