Harmincöt éve fedezték fel Ötzi rézkori jégmúmiáját
Harmincöt évvel ezelőtt, 1991. szeptember 19-én fedezték fel Ötzi, az 5300 éves rézkori jégember holttestét az Alpokban. Az évforduló kapcsán a bolzanói Dél-tiroli Régészeti Múzeum a múmia megőrzését célzó jövőbeli infrastrukturális fejlesztésekről és az elmúlt évtizedek tudományos eredményeiről adott ki tájékoztatást. A világ legrégebbi és legépebben fennmaradt nedves múmiája a modern orvosi és archeológiai eljárások révén folyamatosan új tényekkel szolgál az őskori ember életmódjáról.
- Az Ötztal-Alpokban 1991. szeptember 19-én találták meg a világ legrégebbi nedves múmiáját, a mintegy 5300 éves Ötzi testét.
- A rendkívüli épségben fennmaradt leletegyüttes, beleértve a ruházatot és a fegyverzetet is, pontos bepillantást enged a rézkori mindennapokba.
- A jégembert őrző bolzanói Dél-tiroli Régészeti Múzeum a közeljövőben korszerűsíti a hűtőrendszert, és egy új épületbe költözik.
A jégbe fagyott maradványokra Erika és Helmut Simon német hegymászók bukkantak rá a Tisenjoch hágó közelében egy magashegyi túra során. A kiemelést követő orvos-szakértői és régészeti vizsgálatok egyértelműsítették, hogy nem egy közelmúltban balesetet szenvedett túrázóról, hanem egy Kr. e. 4. évezred végén élt rézkori férfiról van szó.
A több mint öt évezreden át a jég fogságában fekvő test mellett a kutatók megtalálták az áldozat szinte hiánytalan felszerelését is. A jégből előkerült szőrmeruházat, a bélelt lábbeli, a rézbalta, a tűzkő tőr, valamint a nyílvesszők és a nyírfakéreg edények kiemelkedő fontosságú forrást jelentenek a korabeli kézműves technikák és a mindennapi túlélési stratégiák kutatásához.
A felfedezés közvetlen ösztönzést adott a bolzanói Dél-tiroli Régészeti Múzeum 1998-as megalapításához, amely azóta is a múmia és a restaurált tárgyak állandó bemutatóhelye. Az intézmény a megnyitása óta több mint hétmillió látogatót fogadott, az állandó tárlatot pedig a folyamatosan bővülő kutatási eredményekhez igazítják, így évente átlagosan háromszázezer ember tekinti meg a kiállítást.
Az elmúlt harmincöt év során a jégember testét több mint kilencszáz nemzetközi kutató vizsgálta, eredményeiket pedig több száz tudományos publikációban rögzítették. Az orvosi képalkotó eljárások, a genetikai és mikrobiológiai elemzések fokozatosan feltárták Ötzi származását, egészségi állapotát, táplálkozási szokásait és halálának körülményeit. Ezek a vizsgálatok olyan technológiai háttérrel valósultak meg, amely a felfedezés idején még nem állt a tudomány rendelkezésére.
Ez is érdekelhet
Elisabeth Vallazza, a múzeum igazgatójának közleménye szerint a leletegyüttes jövő generációk számára történő megőrzése az intézmény legfontosabb feladata. Ötzi jelenleg egy speciálisan erre a célra kialakított, mínusz 6 Celsius-fokos és 99 százalékos relatív páratartalmú hűtőkamrában fekszik, amely a gleccserek természetes közegét szimulálja a folyamatos látogathatóság biztosítása mellett.
Az 1998 óta szünet nélkül működő hűtőrendszer 2027 őszén egy átfogó műszaki felújításon esik át, amelyet a dél-tiroli tartományi kormányzat finanszíroz. Ezzel párhuzamosan megszületett a hivatalos döntés egy új, a jelenleginél lényegesen nagyobb kapacitású múzeumi épület létrehozásáról, amely tágasabb teret biztosít majd a rézkori ember és a régió régészeti örökségének bemutatására.
