Új adatbázis indult a közép-ázsiai lengyel deportáltakról
Egy a szovjet hatóságok által Közép-Ázsiába hurcolt lengyel deportáltak sorsát bemutató, hiánypótló online archívum kezdte meg működését. A lengyel szejmben szerdán bemutatott, a PAP hírügynökség által ismertetett új adatbázis a kazah, üzbég és kirgiz levéltárakkal folytatott többéves nemzetközi együttműködés eredménye. A mintegy háromezer-ötszáz iratot tartalmazó gyűjtemény a huszadik század közepén végrehajtott tömeges kitelepítések eddig kevéssé kutatható fejezetébe enged betekintést.
- A lengyel szejmben mutatták be azt az új internetes portált, amely a szovjet hatóságok által Közép-Ázsiába hurcolt lengyel deportáltak sorsát dokumentálja.
- Az adatbázis jelenleg mintegy háromezer-ötszáz, korábban titkosított levéltári iratot tartalmaz Kazahsztánból, Üzbegisztánból és Kirgizisztánból.
- A mesterséges intelligenciával támogatott keresőrendszer angol és lengyel nyelven is hozzáférhetővé teszi az elsősorban orosz nyelvű forrásokat.
A „Közép-ázsiai archívumokból” elnevezésű portál a bialystoki Szibéria Emlékmúzeum és a gdański Második Világháború Múzeuma, valamint három kétoldalú bizottság közös munkájának eredménye.
Bożena Żelazowska kulturális miniszterhelyettes a parlamenti bemutatón hangsúlyozta, az oldalon jelenleg fellelhető több ezer dokumentum zöme orosz nyelvű, de egy mesterséges intelligenciát használó keresőmotor segítségével lengyel és angol kulcsszavakkal is kutathatók. Wojciech Śleszyński, a Szibéria Emlékmúzeum igazgatója jelezte, hogy a folyamatosan bővülő adatbázis tartalma szigorú tudományos lektoráláson esik át a publikálás előtt.
A közép-ázsiai források feltárása és digitalizálása a jelenlegi geopolitikai helyzetben különös jelentőséggel bír. Śleszyński rámutatott, hogy Oroszország ukrajnai háborújának kezdete óta a lengyel tudósok elvesztették hozzáférésüket az oroszországi és fehéroroszországi archívumokhoz. Rafał Wnuk, a Második Világháború Múzeumának vezetője hozzátette, az ázsiai köztársaságokkal kialakított kapcsolatok kölcsönös előnyökkel járnak, hiszen a kazah, üzbég és kirgiz kutatók számára is megnyílik az út a nyugati tudományos intézmények felé az együttműködés révén.
A történelmi emlékezet gyakran azonosítja a szovjet deportálásokat a szibériai táborokkal, holott a kényszermunkára ítélt lengyel állampolgárok mintegy fele Közép-Ázsiába került. A kényszerbetelepítések már 1936-ban megkezdődtek az ukrajnai szovjet területeken élő lengyel kisebbség kitelepítésével.
A folyamat az 1939-es inváziót követően gyorsult fel drasztikusan, amikor 1940 és 1941 között a megszállt keleti lengyel területekről százezreket hurcoltak az ázsiai sztyeppékre, mivel a szovjet vezetés megbízhatatlan politikai elemként tekintett rájuk.
Ez is érdekelhet
A kitelepítettek helyzete az 1941-es német támadás után változott meg, amikor a Szovjetunió kényszerűségből amnesztiát hirdetett a lágerekben fogva tartott lengyelek számára. Ez a döntés egy hatalmas belső migrációs hullámot indított el, amelynek során a szibériai táborokból szabadult tömegek a kedvezőbb éghajlatú közép-ázsiai területek felé indultak.
Ebben a régióban zajlott a Władysław Anders tábornok vezette lengyel hadsereg megszervezése is, amely később a nyugati szövetségesek oldalán harcolt. A most megnyílt portál ezeknek a viszontagságos éveknek az adminisztratív és katonai nyomait teszi széles körben hozzáférhetővé a kutatók számára.
