Mexikóban állítják ki az azték történelmet elbeszélő kódexet
Száznyolcvanhat év után ismét Mexikóban tekinthető meg a Tenochtitlan alapítását és a spanyol hódítást megörökítő Azcatitlan kódex. Ahogy arról a Reuters hírügynökség beszámolt, a 16. századi kéziratot a párizsi Nemzeti Könyvtár adta kölcsön egy decemberig tartó kiállításra. A diplomáciai kapcsolatfelvétel kétszázadik évfordulójára szervezett program keretében a közép-amerikai állam a Boturini kódexet bocsátja a francia intézmény rendelkezésére.
- Több mint száznyolcvan év elteltével ismét Mexikóban állítják ki a 16. században készült, az azték történelmet elbeszélő Azcatitlan kódexet.
- A mezoamerikai piktogramokat európai írással ötvöző dokumentumot a párizsi Nemzeti Könyvtár adta kölcsön a mexikóvárosi Nemzeti Embertani Múzeumnak.
- Az otomi származású kézműves által készített kézirat a mitikus Aztlánból való kivándorlástól egészen a spanyol hódításig követi nyomon a mexikák sorsát.
A Mexikóvárosban kiállított 16. századi dokumentum a mezoamerikai történelem egyik legfontosabb vizuális forrásának számít. A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) történésze, María Castañeda de la Paz szerint a kéziratot egy otomi származású kézműves készítette. A vizuális dokumentum ötvözi a mezoamerikai piktogramokat az európai írásbeliség elemeivel. A kézirat 1898 óta a párizsi Nemzeti Könyvtár gyűjteményének része, Mexikó területén pedig 1840-ben volt utoljára látható.
A Mexikói Nemzeti Embertani és Történeti Intézet (INAH) tájékoztatása alapján az Azcatitlan kódex három tematikai részre oszlik. Az első szakasz a mexikák vándorlását meséli el a mitikus őshazából, Aztlánból, egészen Tenochtitlan megalapításáig. A második egység a város uralkodóinak, a tlatoaniknak az utódlási rendjét rögzíti.
A befejező rész a 16. század eleji történéseket dokumentálja, megörökítve a spanyol hódítók érkezését és az evangelizáció folyamatát. María Eugenia Castañeda, a mexika közösség képviselője a kiállításon hangsúlyozta, az írásos emlékek kulcsfontosságúak az őslakosok kulturális identitásának megőrzésében.
A kódex által bemutatott eseménysorozat a régió történetének meghatározó időszaka. A mexika törzsek a 14. század első felében telepedtek le a Texcoco-tó egyik szigetén, ahol megalapították Tenochtitlant. A település a következő évszázadok során egy kiterjedt birodalom központjává vált, amely uralma alá hajtotta a környező népeket.
A birodalom kora 1519-ben ért véget, amikor a Hernán Cortés vezette spanyol erők partra szálltak a kontinensen. A hódítók a helyi rivális törzsek támogatásával katonai hadjáratot indítottak az azték főváros ellen.
Ez is érdekelhet
Tenochtitlan hosszú ostrom után, 1521-ben esett el, ami az azték politikai hatalom megsemmisülését jelentette. A spanyol csapatok a győzelem után kifosztották és lerombolták a várost, hogy a romokon felépítsék a mai Mexikóvárost. Az ezt követő háromszáz éves gyarmati uralom során a mezoamerikai írásos emlékek jelentős része elpusztult.
Az Azcatitlan kódexhez hasonló, a hódítás után készült dokumentumok kiemelkedő forrást jelentenek, mivel tényszerűen rögzítik a prekolumbiánus hagyományok és az európai hatások korai találkozását, valamint a birodalom bukását.
