Meteoritvasból készült bronzkori baltát azonosítottak Kínában
Egy több mint háromezer éves, meteoritvasból készült balta töredékeit azonosították a régészek a délnyugat-kínai Kuanghan közelében fekvő Szanhszingtuj régészeti lelőhelyén. A felfedezés bizonyítja, hogy a bronzkori Kínában is felhasználták a földönkívüli eredetű fémeket. A K7QW-TIE-1 kódnéven nyilvántartott, áldozati gödörből előkerült lelet a régió legrégebbi ismert meteoritvas tárgya, amely egyben részletes adatokat szolgáltat a korabeli fémfeldolgozási technikákról.
- A délnyugat-kínai Szanhszingtuj régészeti lelőhelyén egy meteoritvasból készült, több mint háromezer éves balta maradványait azonosították a kutatók.
- A magas nikkeltartalmú, monometallikus ötvözet bizonyítja a nyersanyag égi eredetét egy olyan történelmi időszakban, amikor a helyi vaskohászat még nem létezett.
- A lelet valószínűleg szakrális funkciót töltött be a Sang-dinasztia korabeli közösség áldozati rituáléiban, hasonlóan az ókori egyiptomi és anatóliai gyakorlathoz.
A vizsgált tárgy három töredékben maradt fenn a lelőhely hetes számú áldozati gödrében. A kutatók által elvégzett metallográfiai elemzés kimutatta, hogy a balta alakú eszköz anyaga több mint kilencven százalékban vasat és mintegy hét százalékban nikkelt tartalmaz. A nikkel egyenletes eloszlása az anyagban egyértelműen a meteoritikus eredetre utal, mivel a korabeli, a Sang-dinasztia idején élő közösségek még nem rendelkeztek a vasérc olvasztásához szükséges technológiával.
A vizsgálatok során a hidegalakítás jelentős nyomait sem tudták kimutatni a felületen. A lelet különlegességét növeli, hogy a Kínában eddig azonosított mindössze tizenhárom meteoritvas tárgy közül ez az egyetlen délnyugat-kínai darab.
Az azonosított fegyver a régió kohászati történetének egy fontos hiányosságát pótolja. Míg Kína más területein a fennmaradt tizenegy hasonló lelet jellemzően vas és bronz ötvözetéből készült, a szanhszingtuji balta kizárólag meteoritvasból áll, vagyis monometallikus.
Ezzel a tulajdonságával csupán a Hszincsiang régióban korábban feltárt, a Kr. e. 3000 körüli időszakra datált meteoritvas késhez hasonlítható, amely az ország területén talált legkorábbi ilyen típusú emlék. Az eltérések a kutatók szerint azt is jelzik, hogy Délnyugat-Kína metallurgiai gyakorlata jelentősen különbözött az ország központi területeinek fémfeldolgozási hagyományaitól a bronzkor folyamán.
Ez is érdekelhet
A lelet pontos funkciója egyelőre nem határozható meg teljes bizonyossággal, de a lelőkörülmények erős utalást adnak a felhasználás módjára. A tárgyat a Szanhszingtuj kultúra egyik rituális központjában, egy áldozati gödörben találták meg, amelyből a korábbi évtizedek ásatásai során számos egyedi formájú bronzmaszk és figura is előkerült.
A kutatók feltételezése szerint a balta nem praktikus hétköznapi eszközként, hanem szakrális tárgyként szolgált. Jóllehet a felületen nincsenek díszítések, az égi eredetű fém felhasználása kultikus jelentőséggel bírhatott a helyi közösség számára. Hasonló analógiák ismertek az ókori Egyiptom és Anatólia területéről is, ahol a meteoritvasat kifejezetten a rituális szertartások és az uralkodói reprezentáció kellékeinek elkészítésére alkalmazták az őskohászat megjelenése előtti korszakokban.
