Feltárták a nantes-i védőtorony középkori maradványait
Egy 15. századi középkori védőtorony, a Tour du Mûrier maradványait tárták fel és vizsgálták meg a franciaországi Nantes városában. A Camille Dreillard, a Nantes-i Egyetem kutatója által vezetett ásatás eredményeiről a francia kulturális minisztérium is beszámolt, megerősítve a korai lőfegyverekhez tervezett lőrések felfedezését. A feltárás részletesebb képet ad a független Bretagne-i Hercegség 15. századi katonai építészetéről és a város védelmi rendszerének fejlődéséről.
- A franciaországi Nantes városában a régészek feltárták a Tour du Mûrier nevű, a 15. században épült védőtorony maradványait.
- A kutatás során azonosított lőrések bizonyítják, hogy az építményt a lőfegyverek megjelenésének idején emelték a Bretagne-i Hercegség védelmére.
- A szakemberek a középkori rétegek alatt egy eddig ismeretlen, a római korra visszanyúló ókori városfalrészletet is azonosítottak az ásatás során.
A háromhetes régészeti feltárás a nantes-i katedrális és a Cours Saint-Pierre sétány közelében található Tour du Mûrier, vagyis az Eperfa-torony maradványaira összpontosított. A kutatást Camille Dreillard, a Nantes-i Egyetem doktorandusza irányította hat régészhallgató bevonásával.
Bár a torony alapjait már egy 1932-es tereprendezés során azonosították, a mostani volt az első alkalom, hogy a romokat részletes tudományos és rétegtani vizsgálatnak vetették alá. Az eddigi adatok alapján az építmény a város középkori erődrendszerének egyik kiemelt fontosságú bástyája volt.
A feltárás legjelentősebb tudományos eredményét két, a falazatba épített lőrés felfedezése jelentette. A nyílások sajátos kialakítása és elhelyezkedése egyértelműen a korai lőfegyverek és a feketelőporos tüzérség használatához köthető. Ez a technológiai sajátosság bizonyítja, hogy a Tour du Mûrier építése a 15. század elejére vagy közepére tehető. Ebben az időszakban az európai hadászat jelentős átalakuláson ment keresztül, a hagyományos kőfalakat az ostromágyúk és a kézi lőfegyverek megjelenése miatt vastagabb, lőrésekkel és tüzérségi állásokkal ellátott védművekkel kellett kiegészíteni.
A védelmi rendszer modernizálása szorosan összefüggött a korszak politikai feszültségeivel. Nantes a 15. században a független Bretagne-i Hercegség egyik legfontosabb politikai, gazdasági és stratégiai központjaként működött. A hercegség és a Francia Királyság közötti viszony ebben az évszázadban egyre ellenségesebbé vált, ami végül a század végén katonai konfliktusokhoz, majd Bretagne francia koronába olvadásához vezetett. A francia kulturális minisztérium jelentése is megerősíti, hogy a nantes-i védművek modernizálása, beleértve a szóban forgó torony felépítését, a francia fenyegetés elleni közvetlen katonai felkészülés részét képezte.
A középkori torony vizsgálata mellett a régészek a terület korábbi történetébe is betekintést nyertek. A szakemberek a 15. századi falak alatt az ókori városfal egy eddig ismeretlen, a római korból származó szakaszát is azonosították, amely bizonyítja, hogy a későbbi erődítmények az ókori alapokra épülve fejlődtek tovább. Az egykori várárok betöltéséből nagy mennyiségű kerámiatöredék, üvegtárgy és ételmaradvány került elő. Ezek a leletek a laboratóriumi feldolgozást követően értékes információkkal szolgálnak majd a késő középkori és kora újkori városlakók mindennapi életéről.
Ez is érdekelhet
A Tour du Mûrier egészen a 18. századig a nantes-i védelmi rendszer aktív része maradt. Felső szintjeit ekkor bontották le a Saint-Pierre sétány kialakítása során, miközben az alapozás a föld alá került. A 2026-os ásatási szezont követően a régészek a romok visszatemetése mellett döntöttek. A falazat földdel való befedése biztosítja a leghatékonyabb védelmet a levegő és a nedvesség okozta erózióval szemben.
A most begyűjtött adatok és leletek feldolgozása Camille Dreillard doktori kutatásának keretében folytatódik, hozzájárulva a nantes-i erődrendszer ókortól a középkor végéig tartó fejlődésének pontosabb megértéséhez.
