Tengerbe merült ókori kikötőt vizsgáltak a Peloponnészoszon
Késő ókori tengerszint-emelkedéshez alkalmazkodó kikötőépítési technikákra derített fényt egy svéd–görög víz alatti régészeti kutatás a peloponnészoszi Asziné mükénéi fellegvára partjainál – derül ki a görög kulturális minisztérium hivatalos közleményéből.
Az elemzés során a szakértők megállapították: a megvizsgált kőépítmények valószínűleg a későbbi móló alapjai lehettek egykor. Hogy pontosan mikor hozhatták létre őket, azt a kövek között talált kerámiatöredékek alapján igyekeztek megállapítani a szakértők, de vizsgálataik sajnos nem hoztak egyértelmű eredményeket. A minisztérium vonatkozó közleményében azt olvashatjuk: a feltárások során kiderült, hogy a kerámiadarabok valószínűleg régebbiek, mint a kőépítmények, így nem lehettek iránymutatóak a kormeghatározáskor.
Egy ókori akropolisz: Asine
Asine lakott volt már a Kr. e. 6. évezredben, majd a mükénéi korban is. A második világháború idején az olasz megszálló csapatok sajnos számos értékes ókori épületmaradványt elpusztítottak, de a térség ettől függetlenül napjainkban is gazdag régészeti lelőhelynek számít.
A feltárásokat az ősi településen svéd régészek kezdték 1922-ben Gusztáv Adolf svéd trónörökös kezdeményezésére, aki 1920-ban maga is felkereste a lelőhelyet. Később a Nobel-díjas költő, George Seferis is járt Asine romjainál; itt írta meg munkássága egyik legismertebb versét, az Asine királyát.
Ez is érdekelhet
A mostani feltárást egy 2023-ban kezdődő ötéves projekt részeként végezték el a kutatók, amelynek célja a víz alatti építmények szárazföldi településekkel való kapcsolatának megismerése volt.
