Fokozott szerepvállalást kérnek az UNESCO-tól az iráni műemlékek védelmében
Öt UNESCO világörökségi helyszín és több tucat múzeum, történelmi épület, illetve kulturális emlékhely sérült meg Iránban a 2026 februárjában kezdődő amerikai–izraeli katonai hadműveletek következtében - közölte nemrég az iráni kulturális minisztérium. Bár a károk dokumentálása mellett több helyszínen megindult a sürgősségi helyreállítás, a szakértők további nemzetközi segítséget és az UNESCO fokozott szerepvállalását kérik.
- Öt UNESCO világörökségi helyszín és több tucat kulturális intézmény, történelmi épület, illetve emlékhely sérült meg a 2026-ban kezdődő katonai hadműveletekben.
- A szakértők az UNESCO fokozott szerepvállalását, nemzetközi sürgősségi alap létrehozását és a veszélyeztetett kulturális örökség hatékonyabb védelmét sürgetik.
- A legsúlyosabb károkat Teherán tartományban regisztrálták, az érintett helyszínek között a Golesztán-palota és a Szadabád-palotakomplexum is szerepel.
A pusztítás mértékéről Shidrang, a teheráni Shahid Beheshti Egyetem oktatója számolt be a kulturális örökség védelmével foglalkozó ICAHM Webinars 2026 szeptember 30-i rendezvényén. Az iráni kulturális minisztérium nyár eleji adatai szerint öt UNESCO világörökségi helyszín, hét történelmi városrész és 54 múzeum szenvedett különböző mértékű károkat, miközben 74 helyszínt lökéshullámok, 42-t a védőövezetükre mért csapások, további 33-at pedig közvetlen találatok rongáltak meg.
A legsúlyosabban Teherán tartomány érintett, ahol 83 kulturális helyszín károsodását regisztrálták. Iszfahán tartományban 27, Kurdisztánban 13, Huzesztánban 12, Kermánsáhban öt, Loresztánban négy, Komban pedig három érintett helyszínt tartanak nyilván, miközben a kulturális örökséget ért veszteségek becsült értékét a kezdeti 27,08 milliárd euróról 36,10 milliárd euróra növelték iráni szakértők.
A pusztítás az ismertebb műemlékeket sem kerülte el: március elején ugyanis egy, a Nagy Bazár közelében becsapódó rakéta súlyosan megrongálta az UNESCO világörökségi listáján szereplő Golesztán-palotát, később pedig a teheráni Szadabád-palotakomplexumot érte súlyos bombatámadás, amely három palota épületében is jelentős károkat okozott. A robbanások következtében a komplexum területén mintegy hatezer négyzetméternyi üvegfelület tört össze, miközben az Omidvar Testvérek Múzeumának épülete olyan mértékben károsodott, hogy annak szerkezeti stabilitása meggyengült.
Ez is érdekelhet
A minisztérium közleménye szerint nyárra tíz helyszínen, köztük a Golesztán- és a Szadabád-palotában, az Üveg- és Kerámiamúzeumban, valamint a Kortárs Művészeti Múzeumban fejezték be a sürgősségi helyreállítást, további 21 műemléken pedig még dolgoznak. Az iráni UNESCO-bizottság emellett több ezer oldalnyi dokumentációt állított össze a kulturális és oktatási infrastruktúrát ért károkról, miközben Japán és Dél-Korea mellett más országok is jelezték részvételi szándékukat az újjáépítésben, amelyhez eddig mintegy 2,5 millió euró támogatást ajánlottak fel.
Shidrang előadásában egy ötpontos tervet is javasolt a további károk mérséklésére, amely a kék pajzs jelölések (kék pajzs formájú jellel jelölik konfliktusok idején az örökségvédelmi helyszíneket, hogy ezzel védjék őket az esetleges támadásoktól) szélesebb körű alkalmazását, a műtárgyak evakuálására és biztonságos elhelyezésére vonatkozó protokollok kidolgozását, valamint a legfontosabb kulturális helyszínek katonai célpontok közül történő egyértelmű kizárását szorgalmazza. Emellett közös nemzetközi sürgősségi alap létrehozását, a károk folyamatos dokumentálását és egy olyan ellenőrzési rendszer felállítását javasolta, amely későbbi nemzetközi jogi eljárások számára is megőrizné a bizonyítékokat.
