Száz ókori műtárgyat szerzett vissza Törökország az Egyesült Államokból
A török kulturális minisztérium 100 darab, az ország területéről évtizedekkel ezelőtt illegálisan kicsempészett ókori műtárgy hivatalos visszaszolgáltatását jelentette be az Egyesült Államokból: a leleteket Isztambulban, a Régészeti Múzeumban mutatták be a nagyközönségnek 2026 novemberében. A repatriált gyűjtemény a bronzkorból származó edényektől és fegyverektől egészen a római császárkor monumentális szobraiig terjed, amelyeket amerikai köz- és magángyűjteményekből sikerült visszaszerezni.
- A török hatóságok 100 illegálisan kivitt ókori lelet hazatérését jelentették be.
- A visszaszerzett tárgyak között horoztepei bronzkori leletek és római kori császárszobrok is szerepelnek.
- A repatriálási folyamat a manhattani kerületi ügyészség és amerikai múzeumok együttműködésével valósult meg.
Az ünnepélyes átadáson Mehmet Nuri Ersoy kulturális és turisztikai miniszter hangsúlyozta, hogy a tárgyak visszaszerzésének célja nem a múzeumi vitrinek feltöltése, hanem a történelmi kontextus helyreállítása.
A repatriált anyag egyik legjelentősebb csoportját az észak-törökországi Tokat tartományból, a horoztepei régészeti lelőhelyről származó negyven bronzkori műtárgy alkotja. Ezek a Kr. e. 2300 és 2000 közötti időszakra datált ceremoniális hangszerek, fegyverek és fémedények a kora bronzkori Anatólia fejlett fémműves hagyományait tükrözik.
A leletek azonosításában kulcsszerepet játszottak néhai Tahsin Özgüç professzor kutatásai, valamint az 1953-as illegális ásatások során felvett korabeli rendőrségi jegyzőkönyvek. A dokumentumok alapján a török hatóságok bizonyítani tudták a tárgyak származását, amelyek így csaknem hetven év után térhettek haza.
A visszaszolgáltatási megállapodás egy másik meghatározó eleme a Los Angeles-i J. Paul Getty Múzeumtól visszakapott 44 darab terrakotta építészeti dombormű. A délnyugat-törökországi Burdur tartományban fekvő Düver faluból származó, a Kr. e. 6. században készült agyagtáblákat az archaikus korban tetőfedésre és építészeti burkolatként használták.
A szakemberek a motívumok, formák és stílusjegyek összehasonlító elemzésével, valamint az archív gyűjteményi dokumentációk feltárásával követték nyomon a leletek útját az Egyesült Államokba. A düveri domborművek hazahozatala egy átfogóbb visszaszolgáltatási folyamat része; korábban, 2022-ben, 2024-ben (Dániából) és 2025-ben (a virginiai Szépművészeti Múzeumból) is kerültek már vissza hasonló darabok Anatóliába.
A repatriált anyagok bemutatásával párhuzamosan az isztambuli múzeumban megnyílt a „Nincs menekvés: Bubón” című kiállítás, amely Anatólia egyik legismertebb és leghosszabb ideig tartó műkincscsempészeti ügyét dolgozza fel. A tárlat fókuszában a Burdur tartománybeli ókori Bubón (Boubon) városának császárkultuszt szolgáló szentélyéből, a Szebaszteionból származó bronzszobrok állnak.
Az 1960-as években elkövetett illegális ásatások során a fosztogatók a monumentális szobrokat darabokra törték, hogy könnyebben tudják értékesíteni a nemzetközi műkincspiacon. A fejek, torzók és végtagok különböző országok magán- és közgyűjteményeiben szóródtak szét. A mostani tárlat ezeket a töredékeket – köztük Lucius Verus, Septimius Severus, Caracalla és Marcus Aurelius császárok képmásait – egyesíti ismét egy közös kiállítótérben.
Az ókori Anatólia területe (a mai Törökország) a történelem során számtalan birodalomnak és kultúrának adott otthont, a hettitáktól a görög és római városállamokon át a bizánciakig. A 19. és a 20. század során, különösen a régészet hőskorában és az Oszmán Birodalom végnapjaiban, az egyedülálló régészeti örökség jelentős része ellenőrizetlenül került a nyugat-európai és észak-amerikai múzeumokba.
Ez is érdekelhet
Bár a török állam a 20. század elején szigorú törvényekkel tiltotta meg a műkincsek kivitelét, a 20. század második felében a professzionális műkincscsempész hálózatok továbbra is fosztogatták a vidéki régészeti lelőhelyeket. A lopott tárgyak hamis papírokkal, gyakran Svájcon keresztül jutottak el az amerikai és európai aukciósházakig és gyűjtőkig.
Az elmúlt évtizedekben a török kulturális minisztérium jelentősen megerősítette a nemzetközi jogi fellépését a lopott műtárgyak visszaszerzése érdekében. A folyamat gyakran hosszas diplomatia harcokat és kiterjedt bizonyítási eljárásokat igényel. A jelenlegi sikeres repatriálás is a manhattani kerületi ügyészség és az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (HSI) nyomozati szerveivel való szoros együttműködés eredménye. Jale İnan régészprofesszor korai kutatásai, Özgen Acar török újságíró oknyomozó munkája, valamint a The New York Times korábbi cikksorozatai mind hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzetközi műkincspiac kénytelen legyen szembenézni a gyűjteményekben őrzött anatóliai leletek sötét eredetével.
