Ókori hajótemetőt találtak Líbia partjainál
2026. március 14. 09:47 Múlt-kor
Víz alatti és szárazföldi ásatások során a tengerbe süllyedt kikötői építményeket, a tengeri kereskedelemhez köthető római leleteket, valamint az akropoliszhoz vezető, kocsiforgalomra is alkalmas utat tártak fel a líbiai Ptolemaisz ókori romvárosában – derül ki a Varsói Egyetem régészeti missziójának legfrissebb kutatásaiból.
(Forrás: A Lengyel Köztársaság hivatalos portálja)
Korábban
Hajóroncsok sora Ptolemaisz partjainál
Lengyel régészek figyelemre méltó víz alatti lelőhelyet azonosítottak Ptolemaisz történelmi városának partjainál, a mai Líbia északkeleti részén. A tengerfenéken több mint száz méter hosszan húzódik egy sűrű régészeti leletmező.
A búvárok hajódarabokat, amforákat, horgonyokat és rakománytöredékeket találtak. A leletek sűrűsége arra utal, hogy a területen nem egyetlen hajó pusztult el, a régészeti anyag inkább egy hosszabb idő alatt kialakult roncsterületet rajzol ki.
A kutatók szerint a hajók nem egyszerre süllyedtek el. Valószínűbb, hogy évszázadokon át, a kikötő megközelítése közben szenvedtek hajótörést. A part menti sziklák és a nehezen észlelhető zátonyok különösen veszélyessé tehették ezt a tengeri szakaszt.
A kutatások újraindítása Ptolemaisz térségében
A felfedezéseket a Varsói Egyetem régészei tették egy közelmúltbeli kutatási szezon során. A lengyel csapat 2023-ban tért vissza a térségbe, miután a líbiai polgárháború miatt több mint egy évtizedre megszakadtak a terepmunkák.
A ptolemaiszi kutatási projektet Piotr Jaworski vezeti. Elmondása szerint a tengerfenéken talált tárgyak egy több mint száz méter hosszú sávban helyezkednek el.
A víz alatti feltárást régészek és búvárok közösen végezték Bartosz Kontny vezetésével a Varsói Egyetem régészeti karáról. A csapat az ókori kikötő területét és a várostól mintegy négy kilométerre keletre fekvő parti vizeket egyaránt vizsgálta.
Ptolemaisz és az ókori tengeri kereskedelem
Az ókori Ptolemaisz Kürenaika egyik legjelentősebb görög városközpontja volt. A Ptolemaiosz-dinasztia uralkodása idején vált fontos kikötővárossá, és egészen az arab hódításig, a 7. századig meghatározó regionális központ maradt.
A víz alatti kutatások során a régészek elsüllyedt oszlopokat, utak nyomait és számos horgonyt azonosítottak. Ezek a maradványok arra utalnak, hogy a kikötő infrastruktúrájának egy része ma már a tenger alatt fekszik.
A kutatók szerint ebben szerepet játszott a tengerszint hosszú távú emelkedése és a part menti földrengések okozta elmozdulás. Ezek a folyamatok az évszázadok során fokozatosan víz alá süllyeszthették az ókori kikötő egyes részeit.
Különleges leletek a tengerfenéken
A feltárás során több figyelemre méltó tárgy került elő. Az egyik legérdekesebb lelet egy római mérlegsúly töredéke, az úgynevezett aequipondium.
A bronzból készült darab női fejet ábrázol, és ólommal töltötték meg, hogy ellensúlyként működjön a római karos mérlegekben. Az ilyen súlyokat a kereskedelemben használták az áruk pontos mérésére.
A tengerfenéken nagyszámú amforát is találtak. Az ilyen kerámiaedények az ókori kereskedelem alapvető eszközei voltak. Bor, olívaolaj és gabona szállítására használták őket a mediterrán kikötők között. A kutatók szerint az egyik amfora belsejében kristályosodott bor maradványai lehetnek. A mintát jelenleg laboratóriumban vizsgálják.
Új út és védelmi rendszer Ptolemaisz akropoliszán
A tengeri kutatásokkal párhuzamosan régészek egy másik csoportja Ptolemaisz akropoliszán végzett ásatásokat. A város fellegvára egy fennsíkon fekszik, mintegy háromszáz méterrel a tengerszint felett.
A kutatók itt egy eddig ismeretlen utat azonosítottak, amelyet kerekes járművek használatára építettek. Az út a város belső területeiről a fennsík csúcsa felé vezetett.
A felfedezés arra utal, hogy az akropolisz nem csupán katonai erődítményként működött. A rendszeres közlekedés arra enged következtetni, hogy gazdasági, vallási vagy közigazgatási funkciók is kapcsolódtak hozzá.
Az ásatások során őrtornyok maradványai is előkerültek. Ezek a tornyok valószínűleg a város védelmi rendszerének részét alkották, és a közeledő veszélyek jelzésére szolgáltak.
Az újonnan feltárt út mentén a régészek egy római mérföldkövet is találtak. A kővön görög felirat van, és az előzetes elemzések szerint a Kr. u. 3. század első felében, a Szeverusz-dinasztia idején állították fel.
Freskók restaurálása Ptolemaisz városában
A kutatási projektben restaurátorok is részt vesznek a varsói Szépművészeti Akadémiáról. Feladatuk a korábban feltárt műtárgyak és falfestmények dokumentálása és helyreállítása.
A szakemberek több bizánci freskót is restaurálnak, köztük egy szakállas férfit ábrázoló falfestményt. A munkák hozzájárulnak Ptolemaisz gazdag művészeti örökségének megőrzéséhez.
A város régészeti anyaga több korszak emlékeit őrzi. Mozaikok, festmények és építészeti maradványok tanúskodnak a település hosszú történetéről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A Tudomány Fája címet kapta a margitszigeti ősplatán 14:05
- Mesterséges intelligenciával pótolták Robert Capa megsemmisült normandiai fotóit 13:28
- Földalatti szárnyakkal bővül a spártai régészeti múzeum 12:19
- A pénzhamisítók rémálma volt Benjamin Franklin 11:53
- Donald Trump nevét kapja egy jeruzsálemi régészeti központ 11:11
- Minden eddig hittnél korábban használhatott tüzet a Homo erectus 10:29
- Japán legrégebbi vasfűrészét azonosították Fukui prefektúrában 09:57
- Járványügyi gócpontok lehettek a római katonai táborok 09:09
