Leonardo tanítványa alkothatta a világ legdrágább festményét
Egy mesterséges intelligenciával végzett vizsgálat eredményei alapján elképzelhető, hogy a világ legdrágábban eladott festményét nem Leonardo da Vinci, hanem egyik tanítványa készítette: az elemzés a reneszánsz mester helyett Giovanni Antonio Boltraffio szerzőségét valószínűsíti. A művészettörténészek és a technológiai szakértők egyaránt fenntartásokkal kezelik az eredményt, mivel a szoftver pontos döntési mechanizmusa és adatkészlete ismeretlen.
- Egy új elemzés Giovanni Antonio Boltraffiónak tulajdonítja a Salvator Mundi festményt.
- A szaúdi koronaherceg 2017-ben rekordösszegért vásárolta meg az alkotást.
- A művészettörténészek szkeptikusan fogadták a szoftver által készített vizsgálatot.
A brazil fejlesztésű, Luminari néven ismert mesterséges intelligencia szoftverrel elvégzett elemzés nyolcvanegy százalékos valószínűséggel állapította meg, hogy a Salvator Mundi című alkotás Giovanni Antonio Boltraffio munkája. A számítógépes program értékelési szempontjait és algoritmusának működését a fejlesztők nem hozták nyilvánosságra, ami azonnal vitákat váltott ki a szakmai közösségben.
Az eredmény hitelességét Wolfgang Reuter, az Art Intelligence technológiai vállalat szakértője is megkérdőjelezte a német Bild napilapnak adott nyilatkozatában. A szakember rámutatott, hogy a nyolcvanegy százalékos egyezés önmagában nem tekinthető perdöntő bizonyítéknak, legfeljebb csak egy újabb közvetett nyomnak a festmény amúgy is rendkívül szövevényes történetében.
A szerzőség kérdését a hagyományos művészettörténeti módszerekkel dolgozó kutatók is folyamatosan vizsgálják. Frank Zöllner művészettörténész és Leonardo-kutató szerint egy komoly, átlátható módszertannal dolgozó mesterséges intelligencia valóban segítséget jelenthet az attribúciós vitákban, de önmagában nem képes megoldani a szerzőséggel kapcsolatos összes problémát.
Az 1500 körül készült, 66-szor 46 centiméteres diófapanelre festett alkotás megítélését jelentősen megnehezíti a fizikai állapota. Dianne Modestini amerikai restaurátor a kétezres évek elején kiterjedt helyreállítási munkálatokat végzett a súlyosan károsodott fatáblán. A munka során eltávolította a későbbi átfestéseket, ugyanakkor a kép nagy felületeit újra is festette, ami szinte lehetetlenné teszi annak megállapítását, hogy a pigmentek mekkora része származik az eredeti alkotótól.
A festmény modern kori története a 21. századi műkincspiac egyik legismertebb eseménysorozata. Egy New York-i műkereskedő 2005-ben mindössze 1175 dollárért vásárolta meg a felismerhetetlenségig átfestett és rossz állapotban lévő képet egy vidéki árverésen. A restaurálást és a Leonardo da Vincinek történő hivatalos tulajdonítást követően a műalkotás értéke drasztikusan megemelkedett. A festmény 2017-ben rekordot jelentő, 450 millió dolláros áron kelt el egy aukción, a vásárló pedig Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös volt. Amennyiben a szoftver által javasolt szerzőség bizonyítást nyerne, a Boltraffio által készített kép piaci értéke az eddig kifizetett összegnek csupán a töredékét érné.
A reneszánsz kori itáliai festőműhelyek működési sajátosságai miatt a hasonló szerzőségi viták meglehetősen gyakoriak a művészettörténetben. A 15. és 16. század fordulóján a kiemelkedő mesterek, így Leonardo da Vinci is kiterjedt műhelyt vezettek, ahol számos tehetséges tanítvány és segéd dolgozott az irányításuk alatt.
A megrendelések teljesítése során bevett gyakorlat volt, hogy a kompozíció megtervezését és a legfontosabb részletek, például az arcok vagy a kezek kidolgozását a mester végezte, míg a hátteret és a drapériákat a tanítványok festették meg. Giovanni Antonio Boltraffio a milánói időszakban tartozott Leonardo legtehetségesebb követői közé, stílusa pedig olyannyira magába szívta mestere technikáját, hogy a munkáikat évszázadok óta nehéz teljes bizonyossággal elkülöníteni egymástól.
Ez is érdekelhet
A Salvator Mundi, vagyis a világ megváltója egy jól ismert ikonográfiai típus volt a reneszánsz művészetben, amely Krisztust áldásra emelt jobb kézzel és a világmindenséget szimbolizáló kristálygömbbel a baljában ábrázolja. Leonardo műhelyében több változat is készülhetett a témára, és a fennmaradt vázlatok alapján a mester valóban foglalkozott a kompozícióval, ami a mai napig hivatkozási alapot ad a festmény hitelessége mellett érvelőknek.
A 2017-es árverés óta a műalkotás teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, ami tovább táplálja az eredetiségével kapcsolatos nemzetközi találgatásokat. A szaúdi kulturális tervek szerint a képet a jövőben Rijádban, egy újonnan felépülő Világkultúrák Múzeumában állítják majd ki, ahol a sivatag Mona Lisájaként kívánják bemutatni a látogatóknak.
