Még mindig nem tudni, milyen szerepe volt a CIA-nak a mexikói diákgyilkosságokban
A washingtoni Nemzetbiztonsági Levéltár legújabb tájékoztatója szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) továbbra is jelentős részleteket titkol a mexikói baloldali diákmozgalmak ellen irányuló, 1968-as műveleteiről. A JFK-gyilkosság aktáinak feloldási folyamata során felszínre került, de részben még mindig cenzúrázott dokumentumokból kiderül, hogy az amerikai hírszerzés aktívan beavatkozott a mexikói belpolitikába a tlatelolcó-i mészárlást megelőző időszakban. A kutatók felszólították az ügynökséget az 1968-as diákgyilkosságokkal kapcsolatos összes fennmaradó akta azonnali és teljes nyilvánosságra hozatalára.
- A washingtoni Nemzetbiztonsági Archívum jelentése szerint a CIA továbbra is titokban tartja a mexikói diákszervezetek ellen irányuló, az 1968-as tlatelolcó-i mészárlást megelőző műveleteinek kulcsfontosságú részleteit.
- A JFK-gyilkossággal kapcsolatos aktákból kiderül, hogy az amerikai hírszerzés évekig finanszírozott szélsőjobboldali diákcsoportokat, hozzájárulva a mexikói diákmozgalom polarizációjához.
- A feltárt dokumentumok bizonyítják, hogy a CIA technikai eszközökkel, anyagiakkal és kiképzéssel is támogatta a brutális módszereket alkalmazó mexikói állambiztonsági erőket az 1960-as években.
A CIA mexikóvárosi állomásának 1947 és 1969 közötti időszakát feldolgozó, háromkötetes belső történeti munka eredetileg az amerikai képviselőház gyilkosságokat vizsgáló különbizottságának (HSCA) 1978-as kérésére került elő. A dokumentumot 2017 óta többször is felülvizsgálták, legutóbb 2025-ben, de a kritikus részek továbbra is titkosítottak maradtak.
A közel tíz, teljesen kitakart oldal éppen a tlatelolcó-i mészárlást megelőző diákműveletekre, valamint Miguel Nazar Haróra, a mexikói állambiztonsági hálózat egyik vezetőjére és egykori CIA-ügynökre vonatkozó bekezdéseket érinti. A történeti összefoglalót Anne L. Goodpasture, a második világháborús Stratégiai Szolgálatok Hivatalának (OSS) veteránja, a mexikóvárosi állomás egykori tisztje írta a CIA Clandestine Services Historical Program (CSHP) keretében.
Bár a hivatalos történeti jelentés kulcsfontosságú részei továbbra is titkosítottak, más JFK-akták részletesen rávilágítanak a CIA tevékenységére. A dokumentumok szerint a hírszerzés 1963-tól kezdődően anyagilag és operatív szinten is támogatta a MURO (Movimiento Universitario de Renovadora Orientación) nevű szélsőjobboldali diákcsoportot.
A MURO az iratok szerint mintegy kétszáz "rohamosztagossal" rendelkezett, akik erőszakos akciókkal léptek fel a kommunista és Castro-párti csoportok ellen a mexikói egyetemeken. Egy 1967-es, a tlatelolcó-i eseményeket egy évvel megelőző CIA-jelentésben egy tiszt figyelmeztetett a radikális csoport támogatásának hosszú távú negatív következményeire, hangsúlyozva, hogy a mozgalom fenntartása ellentétes az ügynökség és a nagykövetség hivatalos célkitűzéseivel. A CIA a figyelmeztetések ellenére fenntartotta a LICOAX, LIMIX, LIAGOG, LINOODLE és LIHUFF kódnevű, diákok és szakszervezetek elleni műveleteit.
A feloldott dokumentumok bizonyítják, hogy a CIA szorosan együttműködött a mexikói Szövetségi Biztonsági Igazgatósággal (DFS). A LITEMPO és a LIENVOY kódnevű projektek keretében az ügynökség kiterjedt technikai támogatást, lehallgatóberendezéseket és pénzügyi forrásokat biztosított a mexikói kormánynak, miközben tudatában volt a DFS korrupciójának és brutalitásának.
A CIA állomása közvetlen kapcsolatot tartott fenn magas rangú mexikói tisztviselőkkel, köztük három elnökkel – Adolfo López Mateossal, Gustavo Díaz Ordazzal és Luis Echeverríával –, valamint Fernando Gutiérrez Barriosszal és Miguel Nazar Haróval. A 2025-ben feloldott részletek rámutatnak, hogy Nazar Haro, a DFS későbbi hírhedt igazgatója az amerikai Nemzetközi Rendőrakadémián kapott kiképzést a CIA finanszírozásában.
Ez is érdekelhet
A tlatelolcó-i mészárlás a mexikói diákmozgalmak és az államhatalom közötti feszültség tragikus végkifejlete volt. 1968 nyarán országszerte tömeges diáktüntetések zajlottak, tíz nappal a mexikóvárosi olimpiai játékok megnyitója előtt, október 2-án a Hármas Kultúra Terén (Plaza de las Tres Culturas) békésen demonstráló diákokra a mexikói hadsereg és a rendőrség egységei tüzet nyitottak. A hivatalos áldozatok számát a kormány jelentősen alulbecsülte, a becslések szerint több százan vesztették életüket, és ezreket tartóztattak le.
A most nyilvánosságra hozott dokumentumok rámutatnak, hogy a CIA a háttérből a baloldali mozgalmak bomlasztásával és a szélsőséges jobboldali csoportok támogatásával aktívan hozzájárult a diákpolitika polarizációjához, ami megágyazott a véres eseményeknek. A Nemzetbiztonsági Levéltár szerint a titkosítások feloldása nélkülözhetetlen az amerikai hírszerzés és a mexikói állami erőszakszervezetek közötti kapcsolat teljeskörű megértéséhez.
