Szovjet ágyúnaszád lehet a dunai kísértethajó

2026. október 7.-Múlt-kor

Egy eddig ismeretlen, hordalékba ágyazódott hajóroncs feltételezett maradványaira bukkantak a Duna medrében a szlovák-magyar határt összekötő Medvei híd alatt. Ahogy az a Kemma hírportál beszámolójából és a felfedezők által közzétett videóból kiderül, a leletet egy homokba ragadt horgony kiásása során azonosították. A vastag faelemeket és korrodált fémalkatrészeket is tartalmazó szerkezet pontos kora és eredete egyelőre nem ismert, tudományos feltárása még várat magára.

Összefoglaló
  • Amatőr kutatók egy feltételezett hajóroncs maradványaira bukkantak a Duna szlovák-magyar határszakaszán, a Medvei híd térségében.
  • A hordalékba ágyazódott, fém- és faelemekből álló szerkezetet egy vasmacska kiásása közben azonosították a folyómederben.
  • A térségben nem ritkák a hasonló leletek, a közelmúltban egy második világháborús szovjet ágyúnaszád maradványai is láthatóvá váltak a sekély vízben.
Szovjet ágyúnaszád lehet a dunai kísértethajó
Fotó: Facebook/Felvidéki Betyárok

A Felvidéki Betyárok elnevezésű társaság tagjai eredetileg egy korábban észlelt vasmacskát kíséreltek meg kiszabadítani a folyami kavics és homok fogságából. A közzétett felvételek tanúsága szerint a munkálatok során a horgony környezetében egy összefüggő szerkezet részletei kezdtek kirajzolódni. A mederből vastag, mélyre nyúló faelemek, tartógerendának tűnő alkatrészek, valamint jelentősen roncsolódott fémdarabok kerültek a felszínre.

Az ásást mintegy egyméteres körzetben tudták folytatni, amíg a folyamatosan beszivárgó talajvíz meg nem akadályozta a további munkát, így a feltehetően hajótesthez tartozó objektum nagyobb része továbbra is a meder alatt rejtőzik.

A felfedezést rögzítő amatőr kutatók felhívták a nyilvánosság figyelmét, hogy a maradványokat senki ne mozgassa meg, és a leletegyüttesből ne vigyenek el darabokat. Bár a megtalálók által kísértethajónak nevezett szerkezet egyértelműen emberi kéz munkája, a hivatalos szakértői és régészeti vizsgálatok eddig nem erősítették meg a hajóroncs tényét. A fa- és fémelemek állapota, valamint az építési technológia pontos kormeghatározása a jövőbeli hivatásos feltárások feladata lesz, amelyhez a Duna aktuális vízállása és a meder iszapviszonyai is nagymértékben hozzájárulnak majd.

A Duna szlovák-magyar határszakasza történelmi és hadtörténeti szempontból is gazdag lelőhelynek számít, így a hasonló felfedezések nem példa nélküliek a térségben. Az idei év nyári, rendkívül aszályos időszakában, amikor a folyó vízszintje rekordközeli mélypontra apadt, a Medvei híd közelében egy már korábban is ismert hajóroncs vált teljes egészében láthatóvá. A történelmi források és a helyi kutatások szerint az a lelet nagy valószínűséggel a szovjet Dunai Flottilla egyik ágyúnaszádjához tartozott. Ez az egység a második világháború utolsó heteiben, 1945 tavaszán vett részt a Pozsony és Komárom közötti folyami hadműveletekben.

A második világháború végén a német, a magyar és a szovjet csapatok egyaránt kiterjedt aknazárakat telepítettek a Dunán, amelyek még hónapokkal a harccselekmények lezárulta után is súlyos veszélyt jelentettek a hajózásra. A korábban megtalált szovjet naszád feltehetően egy ilyen aknára futva süllyedt el. A folyami harcok és az aknamentesítés áldozatainak emlékét a közeli szovjet katonai emlékmű is őrzi, amelynek márványtábláján nyolc, 1945 áprilisában és májusában elesett tengerész neve olvasható.

A most megtalált újabb faszerkezetes lelet származhat ebből a konfliktusból, de a folyami áruszállítás korábbi, 19. századi vagy 20. század eleji korszakaiból is visszamaradhatott, amikor a faépítésű uszályok és vontatók még mindennaposak voltak a Duna ezen szakaszán.