Kobrákkal díszített ókori amulettet talált egy amerikai diák
Egy 3300 éves, két kobrával díszített amulettet talált egy amerikai középiskolás diák az izraeli Tel Gezer régészeti lelőhelyén. A 17 éves Shiloh Attoun mindössze két nappal korábban érkezett az országba, és első iskolai kirándulásán figyelt fel a földön heverő apró tárgyra. A különleges lelet az ókori Egyiptom térségbeli befolyásáról tanúskodik.
- Egy 17 éves amerikai diák 3300 éves amulettet talált az izraeli Tel Gezerben.
- A szkarabeuszpecsétet két kobra és egy egyiptomi hieroglifa díszíti.
- A lelet az ókori Egyiptom kánaáni kulturális befolyásáról tanúskodik.
A fiatal a Jewish National Fund-USA által működtetett Muss High School Israel oktatási programjának résztvevőjeként látogatott el az egykori kánaáni város romjaihoz. A csoport éppen a település történetével és régészeti jelentőségével ismerkedett, amikor Attoun észrevette a földön fekvő, szokatlan tárgyat. Felvette, majd megmutatta kísérőjének, Benji Hainnek, aki felismerte, hogy értékes régészeti leletről lehet szó.
Az iskolai csoport értesítette az Izraeli Régészeti Hatóságot, és Adam William Asper régész később személyesen vette át a tárgyat, amely az izraeli állami régészeti gyűjteménybe került. A diák a lelet bejelentéséért elismerő oklevelet kapott.
A szakértők megállapították, hogy az apró tárgy egy szkarabeusz, vagyis az egyiptomiak által szentnek tartott bogarat formázó amulett. Az ilyen tárgyakat gyakran pecsétként is használták. A bogár az ókori Egyiptomban az újjászületés és a megújuló élet jelképe volt, amelyet a felkelő naphoz és Hepri istenhez kapcsoltak.
Az amulettet Ido Koch, a Tel-avivi Egyetem régészprofesszora vizsgálta meg, aki a késő bronzkorra, mintegy 3300 évvel ezelőttre keltezte. A pecsét díszített oldalán két kobra látható, alattuk egy fél ellipszisre emlékeztető jellel. A kígyók az egyiptomi uralkodói hatalomhoz és a védelmező erőhöz kapcsolódó ureusz-kobrákat ábrázolják. Az alattuk megjelenő hieroglifa az „nb” jel, amelynek jelentése „úr” vagy „gazda”.
Ez is érdekelhet
Koch szerint hasonló, három kígyót ábrázoló szkarabeusz korábban a Megiddóban végzett ásatásokon is előkerült. Az ilyen leletek jól mutatják, milyen erősen hatott az egyiptomi kultúra a mai Izrael területének ókori közösségeire. A késő bronzkorban Gezer a térség egyik legjelentősebb kánaáni városa volt, amely fontos kereskedelmi és közlekedési útvonalakat ellenőrzött.
A most megtalált amulett pontos eredeti rendeltetését és készítési helyét nem sikerült meghatározni. Mivel a tárgy nem ellenőrzött régészeti rétegből, hanem a felszínről került elő, eredeti használati körülményei sem rekonstruálhatók teljes bizonyossággal. Díszítése azonban újabb példája azoknak az egyiptomi eredetű jelképeknek, amelyek évezredekkel ezelőtt a dél-levantei térségben is elterjedtek.
