A Fejnélküli Lovas története egy valódi amerikai háborús eseményen alapulhat
Washington Irving híres novellájának, Az Álmosvölgy legendájának rettegett kísértete, a Fejnélküli Lovas alakja valószínűleg egy ténylegesen megtörtént harctéri eseményből eredeztethető: az amerikai függetlenségi háború során egy hesseni zsoldost valóban lefejezett egy amerikai ágyúgolyó. Bár a földrajzi és történelmi egyezések szembetűnők, a kutatók máig vizsgálják a folklór és a katonai események közötti pontos összefüggést.
- Az amerikai függetlenségi háború 1776-os White Plains-i csatája után nem sokkal egy hesseni tüzért valóban lefejezett egy ágyúgolyó.
- Washington Irving 1820-as Az Álmosvölgy legendája című művében szereplő Fejnélküli Lovas alakja kísértetiesen emlékeztet a valós történelmi eseményre.
- Noha a földrajzi és történelmi egyezések meggyőzőek, nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy Irving ismerte volna a konkrét katonai jelentést.
A történet a 250 évvel ezelőtti, 1776. október 28-i White Plains-i csatához kötődik. A New York állambeli összecsapás során a brit és hesseni erők megtámadták az észak felé visszavonuló George Washington seregét. A hesseni csapatok kulcsszerepet játszottak az amerikai jobbszárny áttörésében.
A harcok azonban a hivatalos ütközet után is folytatódtak. William Heath, a Kontinentális Hadsereg vezérőrnagya november 1-jén feljegyezte, hogy a brit tüzérség előrenyomulását rejtett amerikai tizenkét fontos ágyúk tüze állította meg. Heath 1798-ban kiadott emlékirataiban megörökítette, hogy az egyik lövedék lefejezett egy hesseni tüzért, és végzett egy tüzérségi lóval is a harctéren.
Washington Irving 1820-ban publikálta Az Álmosvölgy legendáját. A történet helyszíne, a New York állambeli Hudson-völgy mindössze néhány mérföldre fekszik White Plainstől, a cselekmény pedig egy olyan hesseni katona szelleméről szól, akinek a fejét egy ágyúgolyó vitte le egy meg nem nevezett függetlenségi háborús csatában. A "hesseni" kifejezést az amerikaiak gyűjtőfogalomként használták arra a mintegy 30 ezer német zsoldosra, akiket Nagy-Britannia alkalmazott a konfliktus során. Irving tinédzserként, 1798-ban, éppen Heath emlékiratainak megjelenése évében töltött időt a környéken, ahol élénk érdeklődést mutatott a helyi kísértettörténetek iránt.
Ez is érdekelhet
Bár a tények láncolata látszólag egyértelmű, a történészek arra figyelmeztetnek, hogy az irodalmi alak születése ennél összetettebb lehet. A Jamestown-Yorktown Alapítvány kutatásai szerint bár a hasonlóság feltűnő, nincs rá bizonyíték, hogy Irving olvasta volna Heath feljegyzését. Más tudósok, köztük Elizabeth L. Bradley történész rámutatnak, hogy a szerzőre európai kísértetlovas-történetek és a skót Sir Walter Scott művei is hathattak. A Fejnélküli Lovas esete jól példázza azt a szélesebb jelenséget, amelynek során a popkultúra formálja az amerikai forradalom történelmi emlékezetét, esetenként háttérbe szorítva magát a valóságot.
Az évforduló és a közelgő Halloween apropóján a philadelphiai Amerikai Forradalom Múzeuma galériabeszélgetéseket szervez, hogy feltárja Irving kísértetének lehetséges hesseni eredetét. Ezzel egy időben Westchester megyében is megemlékezéseket tartanak a White Plains-i hadjárat 250. évfordulója alkalmából.
