Több száz jégkorszaki sziklarajzot találtak egy katalóniai barlangban
Több mint hatvan éven át látogatók ezrei jártak abban a katalóniai barlangban, amelynek falain most 280 jégkorszaki ábrázolást azonosítottak a régészek. A felfedezés a térség őskori művészetéről alkotott eddigi képet is átalakíthatja.
- A Cova de la Font Major barlangban 280 paleolitikus motívumot azonosítottak.
- A lelőhely a harmadik legnagyobb ismert jégkorszaki barlangművészeti gyűjtemény a Földközi-tengeri Ibéria térségében.
- Az ábrázolások egy, a francia-kantábriai hagyománytól eltérő őskori művészeti kultúrára utalnak.
280 jégkorszaki ábrázolást fedeztek fel egy katalóniai barlangban, amelyet évtizedek óta látogatnak turisták és barlangkutatók. A Cova de la Font Major falainak ősi rajzai mindeddig elkerülték a figyelmet, pedig sokan közvetlenül mellettük haladtak el. A felfedezés a Földközi-tengeri Ibéria egyik legjelentősebb paleolitikus művészeti lelőhelyévé emeli a barlangot.
A Cova de la Font Major a 12. század óta ismert, 1957-től pedig egyre több látogató, barlangkutató és kincsvadász kereste fel. A barlangot 1993-ban turisztikai látványossággá alakították, őskori művészeti emlékeket azonban sokáig nem találtak benne. Falait ráadásul korábban alkalmatlannak tartották paleolitikus ábrázolások készítésére.
A régészek most összesen 280 motívumot azonosítottak, ami a legnagyobb ismert ilyen gyűjtemény Katalóniában. Josep Maria Vergès, a kutatás egyik résztvevője szerint évtizedeken át látogatók ezrei haladtak el a vésett felületek előtt. Néhányan még neveket és dátumokat is karcoltak a falakba, anélkül, hogy felismerték volna az ősi ábrázolásokat.
A felfedezés azért is jelentős, mert az Ibériai-félsziget jégkorszaki barlangművészeti emlékeinek eloszlása egyenetlen. A leletek több mint fele a felső paleolitikumból származik, ám a francia-kantábriai térségben jóval nagyobb koncentrációban találhatók, mint Katalóniában.
A kutatók elemzése szerint a Cova de la Font Major ábrázolásai eltérnek a szomszédos régió művészeti hagyományától. Ez arra utal, hogy Északkelet-Ibériában sajátos paleolitikus művészeti kultúra alakulhatott ki. A felfedezés azt is felveti, hogy a térség a korábban feltételezettnél sűrűbben lakott lehetett a jégkor végén.
Ez is érdekelhet
Az eredményeket az Antiquity című tudományos folyóiratban publikálták. A kutatók szerint a barlang újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a nyugat-európai mediterrán térség őskori művészete jóval változatosabb volt, mint azt korábban gondolták.
