Közel tíztonnás emberalakú kő került elő egy őskori francia temetőben
Tizenegy sír, harminc hatalmas kőtömb és egy csaknem tíztonnás, emberi vonásokat viselő állókő került elő a Párizs közelében feltárt, mintegy 6500 éves temetőben. A lelőhely különlegességei közé tartozik egy ülő helyzetben eltemetett ember és egy olyan monumentális építmény is, amely alatt nem találtak sírt.
- A Champigny-sur-Marne közelében feltárt temető 11 sírt és 30 megalitikus kőtömböt rejtett.
- A leletek között egy 9,7 tonnás, emberi vonásokkal díszített állókő és egy ülő helyzetben eltemetett felnőtt maradványai is szerepelnek.
- A régészek cementhez hasonló, előkészített építőanyagot is azonosítottak, amelyet a neolitikus építők a sírok és kőemlékek kialakításához használtak.
Különleges, mintegy 6500 éves temetkezési helyet tártak fel a franciaországi Champigny-sur-Marne közelében. A francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet (Inrap) szakemberei egy tervezett építkezést megelőző feltárás során 11 sírt és 30 megalitikus kőtömböt találtak. A leletegyüttes egyik legkülönlegesebb darabja egy csaknem tíztonnás, emberi vonásokat viselő állókő.
A Kr. e. 4750 és 4300 közé keltezett lelőhely legimpozánsabb emléke egy 3,04 méter hosszú, 1,68 méter széles és 74 centiméter vastag, úgynevezett szobor-menhír. A becslések szerint 9,7 tonnás kő felületén vésett öv és apró, kör alakú mélyedések láthatók. A régészek fekete és fehér pigmentek lehetséges nyomait is azonosították, így elképzelhető, hogy az emlékművet egykor festett részletek díszítették. A kőtömböt egy kialakított gödörben, ledőlve találták meg, azt azonban egyelőre nem tudni, mi okozta a zuhanását.
A feltárás során hét, nyújtott testhelyzetű temetkezés mellett egy különösen szokatlan sír is előkerült. Egy keskeny, kút alakú gödörben egy felnőtt maradványait találták meg ülő helyzetben, alsó lábszárát és lábfejét pedig teljesen kalcit borította. A kutatók egyelőre nem tudják, miért temették el az illetőt a többiektől eltérő módon. A sírokból kőpengék, lövedékhegyek, egy helyi homokkőből készült fejsze és megmunkált csonttárgyak is előkerültek.
A lelőhely délkeleti részén egy körülbelül 30 négyzetméteres, domború, iszapos építményt is feltártak. A szerkezet egy sírhalomra emlékeztetett, alatta azonban nem találtak temetkezést. Rendeltetése egyelőre ismeretlen, a régészek szerint akár a tájban való tájékozódást segítő jelként is szolgálhatott.
A feltárás egy másik fontos részlete a neolitikus építők technikai felkészültségére utal. A kutatók olyan megkeményedett építőanyagot azonosítottak, amelyet helyben található, karbonátban gazdag homokos és iszapos üledékek, kavics és víz keverékéből készítettek. A megszilárdult keverék cementhez hasonló kötőanyagként működött, és a sírok, valamint a monumentális kőelemek stabilizálásában is szerepet kaphatott.
Ez is érdekelhet
A temető további vizsgálata még sok kérdésre választ adhat. A tervezett DNS- és izotópelemzések segíthetnek megismerni az itt eltemetett emberek származását, étrendjét, egészségi állapotát és életük során megtett útját. A leletegyüttes különösen értékes, mivel a középső neolitikum temetkezési helyei viszonylag ritkák a Párizs környéki Île-de-France régióban.
