Online válnak kutathatóvá az állambiztonsági iratok
A magyar Országgyűlés által frissen elfogadott törvény értelmében az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára több tízezer állambiztonsági irat válik online elérhetővé a nagyközönség számára. A digitalizációs és publikálási folyamat részleteiről Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója beszélt a Válasz Online felületén. A soha nem látott léptékű adatnyilvánosság jelentősen árnyalja a 20. század második felének magyarországi diktatúráiról és a megfigyelőhálózat társadalmi kiterjedtségéről alkotott eddigi képet.
- Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára több tízezer állambiztonsági dokumentum válik nyilvánossá az interneten.
- Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára első körben a hálózati személyek adatait tartalmazó mágnesszalagokat és úgynevezett hatos kartonokat publikálja.
- A közzétett adatok rávilágítanak arra, hogy a besúgóhálózat a korábbi feltételezésekkel ellentétben a fizikai dolgozókat is érintve az egész társadalmat átszőtte.
A jogszabály két ütemben írja elő a közzétételt. Október végén huszonötezer hatos karton, valamint az 1970-es években létrehozott elektronikus adatbázis, a mágnesszalagokon tárolt H-adattár ötvennyolcezer bejegyzése válik kereshetővé az interneten. Jövő év februárjában a beszervezési B-dossziék feldolgozott állománya következik.
A kartonok az állambiztonsággal együttműködő személyek azonosító adatait, fedőnevét és a beszervezés idejét tartalmazzák. A mágnesszalagos rendszer nem hitelesített nyilvántartásként, hanem operatív segédletként működött a titkosszolgálati ágak közötti párhuzamos beszervezések elkerülésére.
Az online publikált adatok rávilágítanak a pártállami megfigyelőhálózat kiterjedtségére. Cseh Gergő Bendegúz hangsúlyozta, az eddigi értelmiségközpontú diskurzus optikai csalódás, mivel a beszervezettek jelentős része más rétegekből került ki.
A Varsói Szerződés államaiban a határsáv védelme például kiemelt fontosságú volt. Ennek érdekében a hatóságok nagy számban szervezték be a helyismerettel rendelkező állampolgárokat, köztük buszsofőröket, erdészeket, kocsmárosokat és vasutasokat. A nyugati turizmus 1960-as évekbeli fellendülésével a vendéglátóiparban és a közlekedésben dolgozók megfigyelői szerepe is felértékelődött.
A közzétett adatbázisok a kiterjedtségük ellenére sem lehetnek teljesek. A kutatások bizonyítják, hogy az iratok szelektálása és megsemmisítése folyamatos volt a Rákosi- és a Kádár-korszakban. Az 1956-os és az 1989-es iratmegsemmisítések mellett a mindennapi bürokratikus selejtezés is apasztotta az állományt. A becslések szerint a mintegy százötvenezer egykori hálózati személy adatait rögzítő dokumentumoknak ma csupán a töredéke áll rendelkezésre.
Ez is érdekelhet
Az ügynökök konkrét jelentéseit, az M-dossziékat a levéltár nem teszi fel az internetre, mivel azok szűretlen közzététele az egykori áldozatok személyiségi jogait sértené.
Az iratnyilvánosság bővítésének következő lépcsőjét a nemzetbiztonsági szolgálatok által visszatartott, 1990 előtt keletkezett dokumentumok átvizsgálása jelenti. Egy új határozat értelmében a Rainer M. János vezette bizottság megkapta a jogosultságot az összes minősített irat megismerésére. Amennyiben a testület nem ért egyet a titkosítást fenntartó érvekkel, a kérdésben a kormány hoz végső döntést. A levéltár szakemberei arra számítanak, hogy az eljárás eredményeként a rendszerváltozás hátterét megvilágító, eddig ismeretlen források is a kutatók rendelkezésére állnak a közeljövőben.
