Veszélybe került Andrej Rubljov Szentháromság-ikonja
Súlyos károsodás fenyegeti Andrej Rubljov 15. század eleji Szentháromság-ikonját, mivel a tárolására szolgáló vitrin klímaberendezése felmondta a szolgálatot. A festményt most az orosz ortodox egyház kezelésében lévő Szentháromság-Szergij kolostor restaurátorműhelyébe szállították; a felbecsülhetetlen értékű kincset egy 2023-as elnöki utasítás nyomán helyezték át a Tretyakov Képtárból a Moszkva melletti egyházi központba.
- Károsodhatott Andrej Rubljov 15. század eleji Szentháromság-ikonja a műtárgyat védő speciális klímakapszula meghibásodása miatt.
- A felbecsülhetetlen értékű festményt Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására 2023-ban szállították át a moszkvai Tretyakov Képtárból a kolostorba.
- A magas páratartalom miatt a fatáblák deformálódtak, ezért a műtárgyat jelenleg a helyszínen vizsgálják az állami múzeum szakemberei.
A műtárgy védelmét egy Németországból rendelt biztonsági kapszula látta el a 15. századi székesegyházban. Az Eho hírportál információi szerint a tárolóban a páratartalom megközelítette a nyolcvan százalékot, drasztikusan meghaladva a múzeum által előírt ötven-ötvenöt százalékos határértéket.
Bár egy német szakember átmenetileg megjavította a berendezést, a rendszer órákkal később ismét meghibásodott, a nemzetközi politikai feszültségek pedig megakadályozták a technikus visszatérését. Kszenyija Csernyega, a moszkvai patriarchátus jogi osztályának vezetője megerősítette, hogy a festményt ideiglenesen egy másolattal helyettesítették.
A fatáblákra festett műalkotás a szélsőséges mikroklíma miatt deformálódni kezdett. Szofija Bagdaszarova művészettörténész szakmai elemzésében jelezte, hogy a panelek megduzzadása miatt a korábbi restaurálások során használt ragasztóanyag elkezdett kiszivárogni a repedésekből.
Bár az ikon a 2023-as áthelyezési megállapodás értelmében hivatalosan az állam tulajdonában maradt, a múzeumi körülmények hiánya komoly kockázatot jelent. A Tretyakov Képtár munkatársai a TASZSZ hírügynökség tájékoztatása alapján a helyszínen, a kolostor műhelyében vizsgálják a károsodás mértékét.
Ez is érdekelhet
Az 1420-as években alkotott Szentháromság-ikon az orosz középkori művészet legismertebb darabja, amely az ószövetségi Ábrahám vendéglátásának jelenetén keresztül szimbolizálja a keresztény Szentháromságot. A festmény 20. század eleji szakszerű restaurálása, amely feltárta Rubljov eredeti színvilágát, alapvető hatást gyakorolt az orosz avantgárd alkotóira, köztük Kazimir Malevicsre és Natalja Goncsarovára. A műalkotás kulturális beágyazottságát mutatja Andrej Tarkovszkij 1966-os filmje is, amelyben a vallási művészet a korszak brutalitásával szembeni ellenállás szimbóluma.
Az orosz vezetés az ukrajnai háború kezdete óta egyre intenzívebben használja fel a történelmi ereklyéket a politikai mobilizáció eszközeként. Vlagyimir Putyin idén tavasszal a 12. századi Vlagyimiri Istenanya-ikont és a 14. századi Doni Istenanya-ikont is átadta az egyháznak. Kirill pátriárka, aki nyíltan támogatja a katonai műveleteket, a szakrális tárgyak visszaadásával és a történelmi hadvezérek kultuszának erősítésével igyekszik spirituális keretbe foglalni a jelenlegi fegyveres konfliktust.
