Elfogadta az Országgyűlés az új ügynökakta-szabályozást
Kiszélesíti és leegyszerűsíti a kommunista diktatúra időszakában keletkezett iratokhoz való társadalmi hozzáférést a legújabb hazai ügynökakta-szabályozás. A jogszabályt a magyar Országgyűlés a keddi ülésén fogadta el, elrendelve annak az 1956-os forradalom kitörésének hetvenedik évfordulóján történő hatálybalépését. Az új keretrendszer az előterjesztés alapján a közös történelmi önismeret elmélyítését és a demokratikus kultúra megszilárdítását szolgálja a múlt transzparens megismerhetőségének biztosításával.
- Az Országgyűlés kedden nagy többséggel elfogadta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló, a kommunista diktatúra iratanyagának kutathatóságát új alapokra helyező törvényt.
- A jogszabály egyszerűsíti az adatok megismerésének folyamatát, így a megfigyeltek azonosíthatják a velük kapcsolatban eljáró hálózati személyeket és a hivatásos tiszteket egyaránt.
- Az új rendelkezések az 1956-os forradalom kitörésének hetvenedik évfordulóján lépnek hatályba, egyúttal elősegítve a történelmi iratok gyorsabb és átláthatóbb digitalizálását.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának működését és az iratok kezelését szabályozó törvényjavaslatot a parlament 149 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, valamint 35 tartózkodás mellett hagyta jóvá. A módosítás elsődleges célja a diktatúra működésének mélyebb társadalmi megértése.
A jogszabály alapvetően alakítja át és korszerűsíti az adatmegismerés eddigi szabályrendszerét, megerősítve az állambiztonsági megfigyelések elszenvedőinek jogait. A jövőben egyszerűbbé válik a hivatalos eljárás, amelynek során a megfigyelt állampolgárok teljeskörűen megismerhetik a róluk keletkezett jelentéseket.
A törvény kibővíti az érintettek hozzátartozóinak jogosultságait is, továbbá garantálja, hogy a megfigyeltek pontosan megismerhessék a velük kapcsolatban intézkedő, az állambiztonsággal titkosan együttműködő hálózati személyek, valamint az eljáró hivatásos állományú tisztek személyazonosságát. Ez a rendelkezés jelentős elmozdulást jelent az elmúlt évtizedek hazai kutathatósági gyakorlathoz képest.
A dokumentum egyúttal megerősíti a levéltár intézményi pozícióját, mint a pártállami időszak titkosszolgálati iratanyagának elsődleges és központi őrzőjét. Az intézmény feladatköre a puszta iratmegőrzésen túl kiegészül a dokumentumok kötelező jellegű feldolgozásával, szisztematikus digitalizálásával és a kutathatóság proaktív elősegítésével.
A modern digitális technológiák alkalmazása a jogalkotói szándék szerint biztosítja, hogy a történeti források a korábbiaknál sokkal szélesebb körben, gyorsabban és átláthatóbban váljanak hozzáférhetővé a szakmai kutatók és a szélesebb nyilvánosság számára egyaránt.
Ez is érdekelhet
A magyarországi állambiztonsági iratok sorsa a rendszerváltoztatás óta a politikai és társadalmi közbeszéd egyik legvitatottabb kérdése volt. A második világháborút követően kiépülő, majd az 1956-os forradalom leverése után újjászervezett titkosszolgálat kiterjedt besúgóhálózatot működtetett a társadalom szigorú ellenőrzésére. A hálózati személyek és a tartótisztek nevének nyilvánosságra hozatala körül hosszú évtizedes vita zajlott hazánkban, amelyet a jogszabály most egy európai mintájú, nyitottabb információszabadsági modell felé mozdít el.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2003-ban jött létre a korábbi Történeti Hivatal jogutódjaként, a jelenlegi törvény pedig az intézmény működésének eddigi legátfogóbb törvényi reformját hozza el.
