Kínai leletek mutatják be a gyenyiszovai ember mindennapjait
Délnyugat-Kína egyik barlangjának üledékrétegei több mint 100 ezer éven át őrizték a gyenyiszovaiak jelenlétének nyomait. A Bianfu-barlangból előkerült fosszíliák, kő- és csonteszközök, állatmaradványok és környezeti adatok most azt is megmutatják, hogyan vadásztak, éltek és alkalmazkodtak a változó környezethez.
- A Bianfu-barlang rétegei 190 ezer és 70 ezer év közötti emberi jelenlét nyomait őrzik, köztük 167–134 ezer éves gyenyiszovai fosszíliákat.
- A több mint 1300 kőlelet és a csontokon talált nyomok a gyenyiszovaiak vadászatáról, eszközkészítéséről és alkalmazkodó életmódjáról árulkodnak.
- A lelőhely az egyik leghosszabb régészeti bizonyítéksort kínálja a gyenyiszovaiak kelet-ázsiai életéről és környezetükhöz való alkalmazkodásáról.
Egy délnyugat-kínai barlang több mint 100 ezer éven át őrizte a gyenyiszovaiak jelenlétének nyomait. A Yunnan tartományban található Bianfu-barlang rétegeiből fosszíliák, kő- és csonteszközök, állatmaradványok és a korabeli környezetre utaló nyomok kerültek elő, amelyek együtt szokatlanul részletes képet adnak egy mára kihalt embercsoport életéről.
A Nature folyóiratban közölt tanulmány szerint a barlangban 190 ezer és 70 ezer év között ismétlődően megtelepedtek emberek. A gyenyiszovai fosszíliák – köztük fogak, koponyatöredékek és egy karcsont – körülbelül 167–134 ezer évesek, az üledékrétegek pedig több mint 1300 kőleletet is megőriztek.
A lelőhely pontos korát lumineszcencia- és uránsorozatos kormeghatározással állapították meg. A kutatók az eltemetett homokszemcsékben felhalmozódott lumineszcenciát, valamint a barlangi képződményekben és a fogzománcban található urán természetes bomlását vizsgálták. Ennek segítségével nemcsak azt tudták meghatározni, hogy a gyenyiszovaiak jelen voltak a barlangban, hanem azt is, hogy nagyjából mikor és mennyi ideig használták a helyszínt.
A leletek alapján a gyenyiszovaiak meglehetősen rugalmasan alkalmazkodtak környezetükhöz. Helyi nyersanyagokból készítettek kő- és csonteszközöket, az állatmaradványokon pedig vágásnyomok és törések jelzik a zsákmány feldolgozását. Szarvasok, vízibivalyok és gaurok maradványai is előkerültek, ami arra utal, hogy nagyobb állatokat is vadásztak.
Ez is érdekelhet
A barlang környezetéről a pollenmaradványok is mesélnek: a területet tűlevelű erdő vagy ahhoz hasonló növényzet boríthatta. Ez megbízható erőforrásokat kínálhatott akkor is, amikor a jégkorszaki körülmények jelentősen változtak.
A Bianfu-barlang különlegessége, hogy nem egyetlen fosszíliából próbálják rekonstruálni a gyenyiszovaiak történetét. A csontmaradványok, az eszközök, az állatok és a környezet nyomai ugyanazokban a rétegekben kapcsolódnak össze, így a kutatók jóval részletesebben követhetik nyomon, hogyan éltek és alkalmazkodtak ezek az ősi emberek Kelet-Ázsiában.
