Ma is aktív a gyenyiszovai ember genetikai öröksége

Fotó: Shutterstock

Serena Tucci, a Yale Egyetem antropológusa és a projekt vezetője rámutatott, hogy a dél-csendes-óceáni régió lakossága eddig alulreprezentált volt a nagyszabású genetikai felmérésekben. A hiányosság pótlására a tudóscsoport Közeli-Óceánia tizenkét különböző populációjából, köztük Pápua Új-Guineából és a Salamon-szigetekről származó 177 ember genomját szekvenálta.

Az eredményeket ezt követően 1284 korábban publikált globális mintával vetették össze. Az adatokból kiderült, hogy a térséget mintegy 45 ezer évvel ezelőtt benépesítő első emberek ősei legalább három különböző, a gyenyiszovai emberhez köthető csoporttal keveredtek. A szakemberek egy modern eljárással, a tömegesen párhuzamos riportervizsgálattal több mint 3100 olyan ősi genetikai variánst azonosítottak, amelyek napjainkban is közvetlenül szabályozzák a génkifejeződést.

A kapott eredmények a valaha volt legkézzelfoghatóbb bizonyítékot szolgáltatják arra, hogy a gyenyiszovai variánsok biológiailag ma is aktívak a szervezetben. Patrick Reilly, az egyetem kutatója kiemelte, hogy ezek a gének jelentős részben az interferon-gamma jelátviteli útvonalhoz kapcsolódnak, amely az immunrendszer kulcsfontosságú fegyvere a vírusok és baktériumok ellen.

Az ősi hominidáktól örökölt DNS így drasztikusan megnövelte a modern ember esélyeit a túlélésre, amikor vándorlása során a trópusi óceániai régió ismeretlen, kórokozókkal teli környezetébe érkezett. A genetikai hagyaték emellett a csontváz fejlődését is formálja, amit a TRPS1 nevű génben kimutatott variánsok is egyértelműen bizonyítanak.

A felfedezés új fejezetet nyithat a humán evolúció megértésében is. A gyenyiszovai embert hivatalosan csak 2010-ben azonosították egy szibériai barlangban talált csonttöredékek alapján, és sokáig szinte láthatatlan láncszemként tekintettek rá. Míg a korábbi évtizedek kutatásai csupán a Homo sapiens és az ősi emberfajok közötti keveredés tényét, valamint a visszamaradt DNS szétaprózódott töredékeit rögzítették, a Yale Egyetem munkája lépett először túl az egyszerű jelenlét kimutatásán. A konkrét, betegségek elleni aktív génszabályozás azonosítása azt mutatja, hogy a több ezer éve letűnt emberfélék genetikai öröksége ma is a modern emberiség mindennapi túlélésének szerves részét képezi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát