Film készül Vámbéry Ármin közép-ázsiai expedíciójáról
Megkezdődött a Vámbéry Ármin és Ishak Molla története című fikciós dokumentumfilm forgatása, tájékoztatott a Mythberg Films és a Nemzeti Filmintézet. A koprodukcióban megvalósuló alkotás a világhírű keletkutató 1863-as útját dolgozza fel.
- Magyar-üzbég koprodukcióban forgatnak fikciós dokumentumfilmet Vámbéry Ármin 19. századi expedíciójáról és az Iszhák mollához fűződő barátságáról.
- A Nemzeti Filmintézet támogatásával készülő alkotás a keletkutató 1863-as dervisruhás zarándoklatát és az üzbég hittudós magyarországi letelepedését mutatja be.
- A Tóth Tamás és Ilkhom Magometibraimov rendezésében készülő, jövőre debütáló kilencvenperces tévéfilm főszerepeit Szabó Kimmel Tamás és Ulmas Uraev játsszák.
A kilencvenperces tévéfilm Tóth Tamás és az üzbég Ilkhom Magometibraimov közös rendezésében készül. A forgatókönyvet a rendezők Somfai Kara Dávid és Furkat Usmanov bevonásával írták. A játékfilmes elemekkel operáló, Galán Angéla narrációjával kísért dokumentumfilm címszerepeit Szabó Kimmel Tamás és Ulmas Uraev alakítják. A produkció a Nemzeti Filmintézet és az Üzbég Cinematography Agency finanszírozásával valósul meg, a felvételek Magyarország mellett Isztambulban és Üzbegisztánban zajlanak. A bemutató 2027-ben várható.
A film cselekményének magvát egy kivételes 19. századi utazás adja. Vámbéry Ármin 1863-ban zarándok dervisként, álruhában jutott el a mai Üzbegisztán oázisvárosaiba, Hívába, Buharába és Szamarkandba. Az expedíció során szoros barátságot kötött egy fiatal üzbég vallástudóssal, Iszhák Ibráhimmal, aki feladta mekkai zarándoklatát, és csatlakozott a kutatóhoz.
Miután Vámbéry a hazaút során felfedte valódi identitását, Iszhák molla vele tartott Magyarországra, ahol véglegesen letelepedett. A hittudós állást kapott a Tudományos Akadémián, és ő fordította le elsőként csagatáj nyelvre Arany János Rege a csodaszarvasról című művét.
Ez is érdekelhet
Vámbéry Ármin expedíciója nemcsak a magyar őstörténet-kutatás szempontjából volt mérföldkő, hanem a korabeli nemzetközi diplomáciában is kiemelt figyelmet kapott. A század közepén az Orosz Birodalom és a Brit Birodalom ádáz küzdelmet, úgynevezett nagy játszmát folytatott Közép-Ázsia ellenőrzéséért. A térség zárt, nyugati utazók számára életveszélyes iszlám kánságairól Vámbéry szállította az első hiteles, modern földrajzi és etnográfiai leírásokat. A dervisruhában végrehajtott adatgyűjtés eredményei Londonban is hatalmas elismerést hoztak a kutatónak, aki a magyarok ázsiai eredetének nyelvészeti bizonyítását tűzte ki életcéljául.
Iszhák molla magyarországi tevékenysége egyedülálló fejezete a hazai orientalisztikának. A muszlim tudós az akadémiai könyvtár munkatársaként jelentős mértékben segítette a turkológiai kutatásokat, élő nyelvi forrást biztosítva a közép-ázsiai török dialektusok, különösen a csagatáj nyelv tanulmányozásához. A két teljesen eltérő kultúrából származó tudós életre szóló együttműködése a korabeli kulturális diplomácia egyik legkorábbi és legsikeresebb példája, amelynek filmes feldolgozása a magyar-üzbég tudományos és történelmi kapcsolatok ápolásában is új állomást jelent.
