Magyar-kínai régészeti szimpóziumot rendeznek a szolnoki múzeumban
Magyar-kínai régészeti szimpóziumot rendeznek szeptember 17-én a szolnoki Damjanich János Múzeumban; az esemény az eurázsiai térség történeti kapcsolatrendszereinek, valamint a Kárpát-medence migrációs útvonalainak legfrissebb eredményeit egy nemzetközi platformon értékeli újra.
- A szolnoki Damjanich János Múzeum szeptember 17-én ad otthont a második magyar-kínai régészeti csereprogram keretében megvalósuló nemzetközi szimpóziumnak.
- A konferencián a Pekingi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem szakemberei is bemutatják legújabb kutatásaikat.
- Az előadások a Selyemút ókori hálózatától kezdve a kínai építészettörténeten át a kárpát-medencei szarmata és honfoglalás kori leletanyagokig terjednek.
A második alkalommal megvalósuló angol nyelvű konferencia délelőtti szekciója az ázsiai kapcsolatokra és a történeti kereskedelmi útvonalakra fókuszál. Hoppál Krisztina, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója a Római Birodalom és Kína közötti ókori kapcsolatokat elemzi, rámutatva az Indián túli régiókban feltárt leletek közvetítő szerepére a Selyemút hálózatában.
A Pekingi Egyetem képviseletében Csung Van-tung a Keleti Han-dinasztia korabeli sírkamrák külföldi kulturális hatásait vizsgálja, míg Hszü Csia-jü a délkelet-kínai Sengcsingsan kőcsarnok építészeti fejlődését mutatja be. A kitekintést Rusyanti indonéz kutató zárja a Martaban-korsók borneói megjelenésének és szakrális szerepének elemzésével.
A délutáni programrészben a magyarországi régészeti kutatások eredményeit ismertetik a szakemberek. Kürti Kevin a Bükk hegységben található Büdös-pest-barlang kora huszadik századi őskőkori feltárásainak újraértékelésével foglalkozik. A Damjanich János Múzeum munkatársai a Közép-Tisza-vidék regionális szerepét elemzik. Kovács F. Péter a Kárpát-medence folyóvölgyeinek a késő vaskorban betöltött folyosó szerepét vizsgálja, különös tekintettel a La Tène-kultúra keleti irányú migrációjára és a balkáni kulturális hatásokra.
Kiemelt figyelmet kap a szarmata kor és a kora középkor időszaka is. Szabó Vivien egy újonnan felfedezett, a Körösök menti Mesterszállás határában azonosított szarmata fémműves műhely leletanyagát mutatja be. A területen talált fibulatöredékek, római érmék és bronzmegmunkálásra utaló maradványok egyedülálló bepillantást engednek az egykori Barbaricum fémművességébe.
Ez is érdekelhet
Jancsik Balázs a honfoglaló magyarság Közép-Tisza-vidéki hagyatékát és a térség kora középkori migrációs folyamatait ismerteti, hangsúlyozva, hogy a közelmúlt kutatásainak köszönhetően a régióban ismert korai magyar régészeti lelőhelyek száma jelentősen megnövekedett.
A konferencia beharangozója szerint a kétoldalú régészeti csereprogram lehetőséget teremt a nemzetközi tudományos párbeszéd elmélyítésére. A keleti Selyemút történelmi hálózatának, valamint a Kárpát-medence migrációs útvonalainak összehasonlító vizsgálata új perspektívákat nyit a korszakos kulturális és gazdasági interakciók megértésében, globális kontextusba helyezve a helyi ásatások eredményeit.
