Ki volt Crixus, Spartacus jobbkeze?
2019. január 11. 13:01 Múlt-kor
Az 1960-as, Kirk Douglas nevével fémjelzett, ikonikus Spartacus-filmnek (valamint a 2004-es újrafeldolgozásnak és a 2010-es évek eleji Spartacus-sorozatnak) köszönhetően az ókori gladiátor nevét még az is ismeri, akit kevésbé vonz a történelem. A híres rabszolgalázadás történetének népszerűsége ellenére meglepő módon elég kevés ismeretünk van Spartacus jobbkezéről, Crixusról. Plutarkhosz szerint például a Spartacus-féle rabszolgafelkelés leverésére Crixus „arroganciája és szemtelensége” miatt került sor.
Korábban
Úton a szabadság felé
Amikor Lentulus Batiatus megvásárolta Spartacust és capuai gladiátoriskolájába küldte, aligha képzelhette, hogy újonnan megszerzett „tulajdonára” még kétezer évvel később is emlékezni fognak.
A birodalom legnagyobb félelmének, a római történelem harmadik rabszolgafelkelését (Kr.e. 73-71) vezető Spartacusnak származását és élettörténetét máig sokan vitatják. Lucius Annaeus Florus római történetíró (aki több egy évszázaddal a felkelés után élt) azt állította, hogy Spartacus egy Trákiából származó zsoldos volt. A sokat ismételt trák jelzőből azonban valószínűleg nem a gladiátor származására, hanem küzdőstílusának típusára vonatkoztathatunk. Plutarkhosz szerint műveltségét tekintve pedig inkább görög volt, mint nomád. A legelterjedtebb elmélet szerint Spartacus (Kr.e. 109-71) egy római segédcsapatból dezertáló katona lehetett, akit elfogása után rabszolgának adtak el, majd Lentulus Batiatus iskolájában gladiátornak képeztek ki.
Itt találkozott társával, Crixusszal. Spartacushoz hasonlóan róla is igen keveset tudunk a harmadik rabszolgaháborúnak is nevezett felkelést megelőző éveiről. A szakértők azt gyanítják, hogy Galliából származik, ugyanis nevének kelta gyökerei vannak. A Crixus név a latin „cripsus” szóra hasonlít, amely azt jelenti, hogy göndör hajú.
Az évszázadok folyamán az ókorban is állandóan változott a rabszolgák jogállása, ebből kifolyólag a sorsuk is. Spartacusék például nem voltak különbül kezelve az állatoknál. Batiatus a jogtárgyaiként gyakorlatilag azt csinált velük, amit csak akart, és természetesen azt, ami érdekét szolgálta. Plutarkhosz írta, hogy „nem tettek semmi helytelent, ám pusztán tulajdonosuk kegyetlensége miatt szorosan elzárva tartották őket, amíg el nem jött a harc ideje”.
Kr. e. 73-ban Spartacus és kb. 70 követője fellázadt, majd a capuai gladiátoriskola konyhakéseit és egyéb fegyvernek használható eszközeit magukhoz véve a Vezúv tetejére menekültek. Spartacust, Crixuszt és egy harmadik társukat, Oenomauszt tették meg vezetőjüknek. Rómának az azt megelőző 50 évben már két lázadást is levert, és mindkettő után súlyos büntetésekkel kellett szembenéznie az összes rabszolgának. Egy olyan birodalomban, ahol a lakosság 25-30 százaléka rabszolga, „elengedhetetlen”, hogy példát statuáljon a hatalom.
A megszökő gladiátorok elsődleges célja az volt, hogy lerázzák magukról az igát, ám hamarosan rádöbbentek, hogy a bosszú íze még kellemesebb. Egyes források azt állítják, hogy Crixus győzte meg Spartacust, hogy fosztogassanak vidéken. Crixus mindig bátran harcolt a fokozatosan a „felettesévé” váló Spartacus alatt, ám a két férfi gyakran zördült össze, ily módon a rabszolgák táborában állandó vendég lett a feszültség.
A szenátus alulértékelte a veszélyt, s csupán egy 3 ezer fős, sebtében összeverbuvált sereggel követte őket. A három gladiátor vezette, ötletes rabszolgák az éj leple alatt a meredek domboldalon kötélhágcsók segítségével leereszkedve rajtaütöttek a Claudius Glaber praetor vezette meglepett és álmos seregen, és szétszórták őket. Így már fegyverekhez is jutottak. Nem sokkal később egy másik hadat, Publius Varinius katonáit is lemészárolták a felkelők, a vezérüket pedig gladiátorként tartották meg. A győzelmek után tömegével csatlakoztak Itália rabszolgasorba taszított elemei a szabadságot ígérő Spartacushoz, kinek serege időközben 70 ezer fősre (egyes becslések szerint 120-150 ezresre) duzzadt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap