10 tény a keresztre feszítésekről

1. A keresztre feszítés gyakorlatának előképe a korai törzsi társadalmakra vezethető vissza, ahol a bizonyos hagyományok szerint a közösségre szerencsétlenséget hozó vérontás elkerülése végett egy fához kötözték az elítéltet, majd magára hagyták (bár a két büntetési forma közötti folytonosságot manapság egyes kutatók már vitatják).

2. Bizonyos történelmi források arra utalnak, hogy Rómában a rebellis rabszolgák büntetéseként alkalmazott keresztre feszítés kezdetleges formában már az i.e. 6. században megjelent, és kialakulása a közvélekedéssel szemben nem a keleti kulturális hatásokban, hanem a városállam büntetési szokásainak fejlődésében keresendő.

3. Rómában kezdetben a rabszolgáknak gyakorta a hátukra kellett venniük egy kereszt vagy villa alakú kocsirudat (furca), amelyet aztán az utcán kellett cipelniük, miközben verték őket.

4. Idővel kialakult a keresztre feszítés – legkegyetlenebb halálnemnek titulált – gyakorlata, amellyel javarészt a hadifoglyokat, rablókat, kalózokat, lázadókat és súlyos vétséggel gyanúsított rabszolgákat végezték ki. A római polgároknak csak akkor kellett hasonlótól tartaniuk, ha hazaáruláson érték őket.

5. A legismertebb eset során a Spartacus-féle rabszolgafelkelés döntő csatáját, a későbbi triumvir, Crassus ellen a Silarus-folyó közelében i. e. 71-ben vívott ütközetet követően a vesztes fél tagjai közül 6000 embert feszítettek keresztre a Via Appia mentén.

6. A keresztre feszítésről tanúskodó egyetlen csontbizonyítékot 1968-ban Vassziliosz Tzaferisz görög régész találta meg Jeruzsálemben. Az osszárium felirata szerint az i. sz. 1. században élt elhunyt neve Jehohanan ben Hagkol volt.

7. Előfordult, hogy az elítélt lábát nem rögzítették a kereszthez: ez volt a „tánc a magasban”. Olykor eltörték a halálra ítélt lábát, hogy haláltusája – mivel nem tudta a lábán felnyomni magát a levegővételhez – rövidebb legyen.

8. A keresztre feszítéshez használt szögeket a kivégzést követően gyakran összegyűjtötték, és gyógyító amulettként adták el.

9. Rómában Nagy Konstantin eltörölte a keresztre feszítést a 4. században, de Japánban a 16. századi keresztényüldözések idején ismét megjelent: a hadakozó fejedelemségek korában (1467-1573) hivatalosan is bevezették. 1597-ben Nagaszakiban 26 keresztényt – volt köztük pap és misszionárius, tizennégy japán keresztény és három ministráns gyermek is – feszítettek keresztre. Az elítéltek többségének fülét az ítélet-végrehajtás előtt levágták, majd egy hónapon át vezették őket a vesztőhely felé.

10. Az első világháború során a brit propagandában a németekről elterjesztették, hogy nemcsak katonákat, hanem gyerekeket és macskákat is keresztre feszítenek. Ennek persze aligha volt bármiféle valóságalapja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait