Ki volt Crixus, Spartacus jobbkeze?
2019. január 11. 13:01 Múlt-kor
Korábban
Végzetes döntés?
A szokatlan haditechnika és a szabadság vágya elég erőt adott nekik, hogy felvegyék a versenyt a világ legerősebb katonai államával. Ám ekkor váratlan dolog történt: kettéoszlott a sereg. Plutarkhosz szerint az örök ellenzéki Crixus „arroganciája é szemtelensége” miatt került erre sor Kr. e. 73 végén, ugyanis maga mellé állította a gall, kelta és germán származású társait, és 10-30 ezer fővel dél felé indult, míg az eredeti terv talán az Alpokon történő átkelés, és a biztonságosabb helynek tűnő Galliába való menetelés (esetleg egy észak-itáliai hadjárat) lehetett.
A szakértők azt feltételezik, hogy „kapzsibb beállítottságúbb” Crixust a gazdag dél-itáliai területek vonzották, és ki akarta használni a rabszolgahad keltette zavart a rómaiak között. Egyesek szerint akár Róma elfoglalása is a célja lehetett. Olyan elmélet is van azonban, hogy maga Spartacus küldte vissza dél felé társát, hogy fedezze az Alpokon való átkelést.
Bárhogy is történt, a sereg megosztása nem sült el jól, és Crixus hadai a Gargano-hegy közelében megsemmisítő vereséget szenvedtek a Lucius Gellius Publicola vezette konzuli sereg ellen. Crixus is elesett a csatában. A hír eljutott a fősereghez, amely később legyőzte Publicolát, és Crixus tiszteletére az elfogott (kb. 300-400) római katonákat arra kényszerítették, hogy gladiátorként vívjanak meg egymással egyfajta véráldozatként, tudhatjuk meg Appianosz alexandriai görög történetíró egyik, Kr. u. II. századi művéből.
Spartacus hadai végül nem keltek át az Alpokon, hanem dél felé fordultak. Valószínűleg a tömeg nagy része az itáliai rabszolgahadjárat folytatása mellett érvelt, s nem vágyott a biztonságot jelentő gall területekre. A lázadás ekkor már nem csupán szégyenfoltnak tűnt, hanem rendkívül nagy veszélyt jelent a rabszolgatartó társadalom létére. Róma leggazdagabb embere, Crassus 8 kipróbált légiójával, mintegy 40-50 ezer fős, képzett katonákból álló sereggel akarta útját állni a kilikiai kalózok szerződésszegésének köszönhetően az itáliai csizma orránál hoppon maradt lázadóknak. Kr.e. 71-ben a bekerített rabszolgák még kitörtek a római szorításból, azonban Brundisium felé menekülve Lucania mellett végső vereséget szenvedtek. A csatában – a rabszolgák zöméhez hasonlóan – maga Spartacus is életét vesztette.
A dühös Crassus elrettentő szándékkal mintegy 6 ezer túlélőt feszített keresztre a Via Appia mentén, melyek látványa vészjóslón hirdette: ne húzz ujjat Rómával!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.