Címke: Múlt-kor magazin 2017/tavasz
Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
[2017.03.03. 11:05] Hírek
Hogyan lett főnővér az olasz fronton Andrássy Ilona? Miként vetette be az amerikai hadsereg a német származású filmcsillagot, Marlene Dietrichet a második világháborúban? Mit keresett II. Erzsébet brit királynő a seregben, ahol autószerelőnek is kiképezték?
Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
[2017.02.01. 12:25] Történelmi Magazin
A történelem rejtélyes eseteinek száma szinte végtelen. Összeállításunkban hét olyan egykori világhíresség históriáját elevenítjük fel, akiket nyomtalan eltűnésük után senki nem látta többé. Egy kivétel azért akad: Agatha Christie, akinek eltűnése maga is valóságos krimi.
Szinyei Merse Pál: Majális
[2017.02.01. 12:22] Történelmi Magazin
Ragyogó kék ég, színes virágokkal tarkított zöld fű, simogató napsütés, virágillat, madárcsicsergés – a május a szabadság, a kiszabadulás ideje. Piknikezni a szabad ég alatt, pokrócon feküdni a földön, szánkban egy hosszú fűszállal bámulni a bárányfelhőket, elhagyni a megszokásokat, felszabadulni a konvenciók alól, ha csak egy rövid időre is. Hogy aztán újra visszatérjünk, ahogy mondani szokták, a „megszokott kerékvágásba”, hogy folytatódhasson minden úgy, ahogy korábban, mintha mi sem történt volna – vagy azért mégsem. Dióhéjban összefoglalva ez a Majális gondolati háttértörténete.
Szacsal, Nopcsa-kastély
[2017.02.01. 12:21] Történelmi Magazin
Ha tudta volna Nopcsa László, akit mindenki a titokzatos Fatia Negrával azonosít(ott), hogy a Hátszegen elterülő birtokán, Szacsal és Szentpéterfalva között a máig legismertebb hátszegi törpe dinoszauruszok csontjait találják majd meg az unokái, Ilona és Ferenc a XIX. század végén, talán még büszkébben élvezte volna e híressé vált földön a feudális rendet megidéző kegyúri világát. Pedig a bárónak e nélkül is meglehetősen kalandos élete volt. Ennek megmutatására Jókai Mór tett kísérletet, amikor nevezetes regényében, a Szegény gazdagokban ugyan némi írói túlzással és torzítással, de az irodalmi és történelmi forrásokra támaszkodva a fekete álarcost Hunyad vármegye főispánjával, Nopcsával azonosította.
Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
[2017.02.01. 12:18] Történelmi Magazin
Történeti művekben elfogadott az az állítás, hogy a Horthy-korban, az 1939-es honvédelmi törvénnyel létrehozott munkaszolgálat olyan egyedülálló és lényegében előzmények nélküli intézmény volt, amely a második világháborúban tömegesen a zsidók (vagy a hatályos törvények szerint annak minősülők) ellen, kisebb részben a nemzetiségek és a nemkívánatos, rendszerellenesnek minősített elemek (politikai elítéltek, egyes kisegyházak tagjai) ellen irányult. Kevéssé ismert, hogy már 1935-től létezett munkaszolgálat Magyarországon, hasonló szervezetben, igaz, önkéntes formában és alapvetően más ideológiai célok mentén.
A Közel-Kelet amazonjai
[2017.02.01. 12:17] Történelmi Magazin
„Úgy gyakorlatozunk, mint a férfiak, úgy harcolunk, mint a férfiak, és ugyanúgy felkészültünk a halálra, mint a férfiak” – jelentette ki egy alkalommal Nahida Ahmad Rashid, az iraki kurd hadsereg női ezredének vezetője. Az Iszlám Állam ellen harcoló, a nyugati sajtó rokonszenvét maradéktalanul élvező női alakulatok jelentős szerepet játszanak a dzsihadista szervezettel szemben viselt háborúban. Ám éppen a világ jelentős részének szimpátiája miatt a kurd harcosokról olykor a valóságtól elrugaszkodott hírek is megjelennek, kurd aktivisták pedig az európai és amerikai média hozzáállásával kapcsolatban is komoly kritikát fogalmaznak meg.
Cornelia, a Gracchusok anyja
[2017.02.01. 12:13] Történelmi Magazin
Az időszámításunk előtti II. század közepén Corneliát, Róma egyik legrangosabb matrónáját campaniai birtokán meglátogatta egy asszony. A helyi előkelőségek közé tartozó hölgy fantasztikus, a kor leggyönyörűbb ékszereivel hivalkodott, ám erre Cornelia egészen addig nem reagált, amíg gyerekei haza nem értek az iskolából. Akkor a büszke anya rájuk mutatott, és ezt mondta: „íme, ők az én ékszereim”.
Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
[2017.02.01. 12:10] Történelmi Magazin
A XIX. század második felében Magyarországon közel húszezer értelmi fogyatékos, korabeli szóhasználattal tompaelméjű, cretin, illetve hülye élt. Többnyire keresőképtelenek, korabeli felfogás szerint „nem hasznos tagjai a társadalomnak”. Míg a század második felére a testi fogyatékosok nevelésének intézményes háttere egyre nagyobb figyelmet kapott, addig a Frim Jakab körmendi tanító által alapított „hülyenevelő” intézet volt az országban az egyetlen értelmi fogyatékosokat fogadó nevelőintézet.
Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
[2017.02.01. 12:08] Történelmi Magazin
„Tudják, melyik volt a legjobb nő, akit megdugtam? (...) Rövid hatásszünetet tartott, amíg beszívta a konyak illatát. Az ezüsthajú fej körbefordult, hogy megkeresse a hallgatóság soraiban azt a sápadt, kövérkés arcot. Aztán megfelelt a kérdésre: Froilán felesége! (...) don Froilán hőseisen mosolygott, nevetett és a többiekkel együtt ünnepelte a Vezér humorát.”
Szovjet nők a frontvonalban
[2017.02.01. 12:05] Történelmi Magazin
„Még ha élve is térsz vissza onnan, fájni fog a lelked. Most azt gondolom: sebesültem volna inkább meg a lábamon vagy a kezemen, inkább a testem fájjon. Így meg a lelkem fáj... Nagyon fáj” – mondta Marija Ivanovna Morozova, a minszki Élmunkás Autógyár nyugdíjba vonuló főkönyvelője az 1980-as években az őt meginterjúvoló belorusz író-újságírónak, a 2015-ben Nobel-díjjal kitüntetett Szvetlana Alakszijevicsnek. A második világháború során nők százezrei vették ki a fronton szolgálva részüket a Szovjetunió háborús erőfeszítéseiből, és voltak „Ivanuskinához” hasonló élményeik.
Főszerkesztői köszöntő
[2017.02.01. 12:03] Történelmi Magazin
A titkos fegyver: Marlene Dietrich
[2017.02.01. 12:00] Történelmi Magazin
Amint a német születésű filmcsillag, Marlene Dietrich szenvedélyesen búgó hangja felcsendült a rádióban, az amerikaiak sejtették, hogy odaát a front túloldalán egyenruhába bújtatott marcona németek ezrei zuhannak melankóliába, szeretteikre és a háború által szétzúzott civil életükre gondolva. A rekedtes hangú melódia többet ért minden golyónál…
Vérengzés a király nevében
[2017.02.01. 11:25] Történelmi Magazin
„Ez nehéz napnak ígérkezik” – mondta a legenda szerint a párizsi Gréve téren felállított vesztőhely felé tartva a XV. Lajos elleni meghiúsult merénylet elkövetője, Robert-François Damiens. A nehéz jelző azonban a legkevésbé sem fedi a gyötrelmeknek azt a fokát, amelyeknek aznap részese volt a „wannabe királygyilkos”. Bár hasonló tortúrát már IV. Henrik merénylői is kénytelenek voltak elszenvedni, a „sikertelen” Damiens-t már a felvilágosodás hazájában, Voltaire és Rousseau korában végezték ki a lehető legbrutálisabb módon. Haláltusája órákon át tartott. A kegyetlen kínzást egy idő után már a kivégzést a helyszínen követő olasz kalandor, Giacomo Casanova sem bírta nézni, a téren összegyűlt emberek többsége azonban jól szórakozott.
Nádasdy Borbála esete a XX. századdal
[2017.02.01. 11:24] Történelmi Magazin
A hazának számtalan államférfit adó nemesi család sarjaként arra lett volna ítélve, hogy férjhez menjen egy másik arisztokratához. Nádasdy Borbála élete mégis máshogy alakult: a grófnő a lepsényi kúriában és az alsóperepusztai vadászházban töltött gyermekkora után, kitelepítve, korán kényszerült munkát vállalni, majd az 1956-os szabadságharc után kalandos körülmények között menekült nyugatra. Ausztriában filmcsillag lett, két év után viszont a szerelem Párizsba vitte. Franciaországban több munkát vállalt (volt hullamosó is), harmincévnyi szolgálat után végül balettmesterként ment nyugdíjba. Az életét memoárokban megörökítő grófnő néhány éve költözött vissza Magyarországra.
Andrássy Ilona az első világháború frontjain
[2017.02.01. 11:23] Történelmi Magazin
„Sok a sebesült, és micsoda sebesülések! Nem lehet felismerni, hogy ezek a hörgő, ordítozó, széjjelszakított emberek fiatalok-e vagy öregek, még kevésbé elképzelni, hogy ezek az arcok valaha mosolyogtak. Kilógó agyvelők, törött csontok, fityegő végtagok, egyenruháik csupa sár és vér” – írta naplójába 1916 májusában Andrássy Ilona grófnő, az olasz front egyik főnővére.