Jégkorszaki bölénykoponyákat vizsgálnak a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban
A pleisztocén kori megafauna európai elterjedésének pontosabb megismerését szolgálja az a nemzetközi kutatási projekt, amelynek keretében jégkorszaki bölénykoponyákat vizsgálnak a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeumban. Ahogy arról a Szoljon vármegyei hírportál egy friss cikkében beszámolt, az elvégzett roncsolásmentes mintavételek a hazai leletanyag több tízezer éves kormeghatározási bizonytalanságait is tisztázhatják a jövőben.
- A Lengyel Tudományos Akadémia kutatója genetikai és radiokarbonos vizsgálatok céljából vett mintákat a tiszaföldvári őslénytani gyűjteményből.
- A tizenkét kiválasztott jégkorszaki bölény- és őstulokmaradvány elemzése a pontos kormeghatározás mellett az egykor élt állatok morfológiai rekonstrukcióját is segíti.
- A térségben a Tisza tartósan alacsony vízállása miatt az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a mederből felszínre kerülő pleisztocén kori ősmaradványok száma.
Emilia Hofman-Kamińska, a Lengyel Tudományos Akadémia Emlőskutató Intézetének munkatársa augusztus közepén végzett felmérést a hazai intézményben. Szarka József régész tájékoztatása alapján a szakember mintegy tizenkét, többségében a Tisza medréből származó jégkorszaki bölény- és őstulokmaradványt fotózott le, illetve vett róluk méreteket.
A vizsgált leletek között a régebbi gyűjtésekből származó darabok mellett a közelmúltban fellelt csontok is szerepelnek, köztük egy különleges morfológiai jegyeket hordozó bölénykoponya. A fizikai felmérés mellett a kutató genetikai és radiokarbonos kormeghatározás céljából is vett mintákat a csontokból, illetve a szarvcsapokból.
A mintavétel eljárása rendkívül kíméletes, a kormeghatározáshoz mindössze néhány milligrammnyi, a koponyák belső, nem látható felületéről kinyert szerves anyagra van szükség. Az Európa-szerte zajló kutatássorozat laboratóriumi eredményeit a ma élő európai bölények adataival vetik majd össze. Ez az összehasonlítás a genetikai kapcsolatok feltérképezése mellett a kihalt állatok pontos méretének és megjelenésének anatómiai rekonstruálását is lehetővé teszi.
A Tiszazugi Földrajzi Múzeum számára a projekt legfőbb hozadéka a kormeghatározás pontossága lehet. Jelenleg az intézmény mintegy ötszáz darabos őslénytani gyűjteményének legtöbb darabjáról csak a jégkorszaki eredet állapítható meg, ami akár negyven-ötvenezer éves kormeghatározási eltéréseket is jelenthet. A szén tizennégyes izotópjának felezési idején alapuló radiokarbonos eljárás ezt az intervallumot néhány ezer éves pontosságúra szűkítheti.
Ez is érdekelhet
A kutatási program aktualitását a Tisza tartósan alacsony vízállása is növeli, amelynek következtében a mederből és a homokpadokról heti rendszerességgel kerülnek elő újabb pleisztocén kori szórványleletek. A földtörténeti pleisztocén időszak alatt a Kárpát-medence gazdag megafaunával rendelkezett, amelynek a gyapjas mamutok és orrszarvúak mellett a sztyeppei bölények és az őstulkok is meghatározó elemei voltak. Ezek a nagytestű növényevők kulcsszerepet játszottak a korabeli ökoszisztéma fenntartásában, maradványaik pedig a folyóvízi üledékek oxigéntől elzárt környezetében konzerválódtak a leginkább.
A jövő évre várható tudományos eredmények nemcsak a tiszaföldvári múzeum kiállítási anyagának értékét növelik, hanem a kárpát-medencei jégkorszaki faunaváltások és az egykori állatpopulációk migrációs útvonalainak globális megértéséhez is érdemben hozzájárulnak.
