Rekonstruálták egy több ezer éve élt ecuadori férfi arcát

Egy csaknem teljes egészében fennmaradt koponya alapján rekonstruálták annak az őslakos férfinak az arcát, aki feltehetően 3–4 ezer évvel ezelőtt élt a mai Ecuador területén. A Punín-2 néven ismert lelet alapján digitális módszerekkel készített arcrekonstrukció egy körülbelül ötvenéves korában elhunyt férfit ábrázol, pontos korának és genetikai származásának meghatározása azonban további vizsgálatokat igényel.

A koponyát az 1970-es években fedezték fel az Ecuador középső részén húzódó Andokban, Chimborazo tartomány Punín nevű településének közelében. A 2025 márciusában hivatalosan is bejelentett rekonstrukciós projektet a Chimborazói Nemzeti Egyetem kutatói vezették, a koponya háromdimenziós felvételét pedig a Chimborazói Műszaki Főiskola szakemberei készítették el. A munkában Christopher Rynn brit igazságügyi kraniofaciális antropológus is részt vett, aki ecuadori kutatókkal együttműködve igyekezett meghatározni, milyen lehetett a férfi arca a valóságban.

Az elkészült rekonstrukció egy idősebb, középen elválasztott fekete hajú férfit ábrázol, aki halálakor a kutatók becslése szerint körülbelül ötvenéves lehetett. Az arc formáját és arányait elsősorban a koponya anatómiai sajátosságai alapján határozták meg, a további részleteket pedig részben a helyi lakossággal folytatott konzultációk segítségével alakították ki - Rynn a szemek megjelenését is helyi javaslatok alapján módosította például.

A szakemberek a digitális eljárások mellett részleges viaszmodellezést, valamint az arc különböző pontjain mérhető lágyrészek átlagos vastagságára vonatkozó referenciaadatokat is felhasználtak a rekonstrukció elkészítéséhez. Rynn elmondása szerint a munka kezdetén szándékosan csak kevés információt vett figyelembe a koponya származási helyére vonatkozóan, hogy az arc kialakítását elsősorban maguk az anatómiai jellemzők, ne pedig az elhunyt hátterével kapcsolatos előzetes feltételezések befolyásolják.

A Punín-2 azért is érdekes, mert ugyanabban a szurdokban már 1923-ban előkerült egy másik emberi koponya, amely később Punín-1 néven vált ismertté. A lelet hosszú ideig fontos szerepet játszott a dél-amerikai kontinens korai benépesüléséről és az ősi népességek eredetéről folyó vitákban, mivel kezdetben felmerült, hogy a közelében talált pleisztocén állatmaradványokkal egykorú lehet. A későbbi radiokarbon-vizsgálatok azonban a Punín-1 korát mintegy hétezer évben határozták meg, így a koponya lényegesen fiatalabbnak bizonyult a környezetében előkerült őslénytani leleteknél.

A most rekonstruált Punín-2 pontos keltezése ennél bizonytalanabb, a jelenlegi becslések szerint tulajdonosa körülbelül 3–4 ezer évvel ezelőtt élhetett. A lelettel kapcsolatban gyakran említett, Kr. e. 1240 körüli dátumot azonban nem a koponya, hanem egy, a környéken talált combcsont vizsgálati eredményei alapján állapították meg - emiatt egyelőre nem bizonyítható, hogy ez a keltezés közvetlenül a Punín-2 koponyájára is érvényes.

Az arcrekonstrukció önmagában a férfi genetikai származásának meghatározására nem alkalmas, bár Rynn szerint a koponya alakja összhangban áll az amerikai őslakos népességeknél megfigyelhető anatómiai jellemzőkkel. A kutatók ezért ősi DNS-vizsgálatokat szeretnének végezni mindkét Punín-koponyán, amelyek segítségével pontosabban meghatározhatnák az egykori emberek genetikai kapcsolatait és származását.

A digitális arcképet Chimborazo néhány olyan mai lakójának is bemutatták, akiket a kutatók az egykori helyi népesség lehetséges leszármazottaiként tartanak számon, a közvetlen rokoni kapcsolatot azonban genetikai vizsgálatok egyelőre nem igazolták. A projekt következő lépéseként 2027-re valódi haj felhasználásával fizikai mellszobrot is készítenének a férfiról, miközben további támogatást keresnek a Punín-1 vizsgálatához és mindkét koponya DNS-elemzéséhez.