Mesterséges intelligencia fejtett meg egy világháborús Enigma-üzenetet
Egy mesterséges intelligencia modell mindössze két nap alatt fejtett meg egy eddig megoldatlan, nyolcvanöt éves német Enigma-üzenetet a második világháború időszakából. A Tom's Hardware technológiai portál beszámolója szerint a sikert a Crypto Cellar kriptográfiai kutatócsoport tette közzé, miután a ChatGPT-6 Astra önállóan törte fel az 1941-es rádióadást. A teljes egészében autonóm szoftverkódolással elért eredmény jelentősen felgyorsíthatja a még megfejtetlen történelmi rejtjelek elemzését.
- A ChatGPT-6 Astra autonóm módon kódolt szimulátorral törte fel a német hadsereg egyik 1941-es rádióüzenetét.
- Az SS-Totenkopf hadosztálynak küldött, 2005 óta nyilvánosan elérhető kódot a rendszer mindössze két nap alatt fejtette meg.
- A mesterséges intelligencia a modern kriptográfiai kutatásokban is egyre nagyobb szerepet kap a bonyolult történelmi rejtjelek elemzése révén.
A szóban forgó, "MVUEH" néven ismert kódolt üzenetet a német hadsereg 1941. július 10-én továbbította az SS-Totenkopf (Halálfejes) hadosztály számára. A nyolcvankét betűs, megfejtetlen jelsorozatot a kutatók 2005-ben tették közzé az interneten abban a reményben, hogy a kódfejtő közösség képes lesz értelmezni a tartalmat. A mesterséges intelligencia a Crypto Cellar archívumából választotta ki a célpontot, és a folyamat során önállóan írt Python, valamint C++ nyelvű programokat egy virtuális Enigma-szimulátor és egy kódfejtő "Bombe" gép létrehozásához. A rendszer egy feltételezett nyílt szöveges nyomra, a "Rosenow" helységnév ismétlődésére alapozta a számításait.
A gép által visszafejtett, eredetileg gépelési hibát is tartalmazó német nyelvű szöveg egy katonai helyzetjelentés és utasításkérés volt. A rádióüzenet feladója a menetvonal pontosítását kérte, jelentette, hogy Rosenow településen tartózkodik, és azonnali rádiós választ sürgetett.
A kutatók jelenleg is a rendszer naplófájljait elemzik, hogy pontosan megértsék a gyors dekódolás algoritmikus hátterét. A Tom's Hardware cikke felidézi, hogy ugyanez a nyelvi modell a közelmúltban egy 108 éves, az első világháborúból származó német ADFGVX-kódot is sikeresen megfejtett, ami a gépi tanulás történeti kriptográfiában való növekvő hatékonyságát jelzi.
Az Enigma rejtjelező gépeket a német fegyveres erők a második világháború során széles körben alkalmazták a katonai kommunikáció titkosítására. A berendezés egy huszonhat gombos billentyűzetből, egy efölött elhelyezkedő lámpatáblából, valamint egy elektromechanikus forgórészes rendszerből állt. A géptípus bonyolultságát az adta, hogy a billentyűk lenyomásakor a beépített három vagy négy tárcsa folyamatosan elfordult, így ugyanaz a betű minden alkalommal más karaktert eredményezett a kimeneten. A titkosítási variációk számát tovább növelte a gép elején található csatlakozótábla, amellyel a kezelők további betűpárokat cserélhettek fel.
Ez is érdekelhet
Egy Enigma-üzenet megfejtéséhez a lehallgatóknak ismerniük kellett a gép napi beállításait, beleértve a tárcsák sorrendjét, kezdőpozícióját és a csatlakozókábelek elrendezését. Ezeket az adatokat a német hadvezetés szigorúan titkos kódkönyvekben, naptári rendszer szerint terjesztette.
A szövetségesek, elsősorban a lengyel matematikusok korai eredményeire építve, a brit Bletchley Parkban működő kódfejtő központban tudták feltörni a rendszer különböző változatait. Az ott megépített, Alan Turing matematikus munkásságához is köthető elektromechanikus Bombe gépek jelentették a modern digitális számítástechnika alapjait, a mostani mesterséges intelligencia pedig ennek az évtizedes kriptográfiai munkának a legújabb, automatizált szintjét képviseli.
