Uri agyagtáblák tárták fel egy hercegnő gazdaságát
Tizenöt, az ősi Ur városának harmadik dinasztiájához köthető ékírásos agyagtábla vizsgálata egy mezopotámiai hercegnő független gazdaságának működését tárta fel. Ahogy az a Cambridge University Press által kiadott Iraq című folyóirat legfrissebb számából kiderül, kutatók a tartományi kormányzóktól független királyi birtokok hálózatát azonosították. A Kr. e. 3. évezred végéről származó leletek a mezopotámiai intézményrendszer eddig ismeretlen részleteit dokumentálják.
- Tizenöt, a III. Ur-i dinasztia korából származó ékírásos agyagtáblát vizsgáltak meg nemzetközi kutatók.
- A dokumentumok Sat-Estar mezopotámiai hercegnő független mezőgazdasági birtokának gazdasági működését rögzítik.
- A leletek rávilágítanak a tartományi kormányzóktól függetlenül működő, saját adminisztrációval rendelkező királyi uradalmak rendszerére.
Az Iraki Nemzeti Múzeumban őrzött dokumentumok elkobzások és visszaszolgáltatások révén kerültek az intézménybe. Abather Rahi Saadoon, a Kerbelai Egyetem, valamint Noemi Borrelli és Maurizio Viano, a Nápolyi és a Torinói Egyetem kutatói a személynevek, helységnevek és hónapnevek alapján határozták meg származási helyüket.
A táblákat az ősi Umma, Iriszagrig, valamint Ur vagy Girszu/Lagas térségéhez kötik. A Kr. e. 2112 és 2004 közötti datálást nehezíti, hogy az írnokok nem sorszámozták az éveket, hanem politikai és katonai eseményekről nevezték el azokat.
A kutatás megállapította, hogy a táblák egy része nem illeszkedik a hivatalos archívumokba, mivel szokatlan formulákat és az akkád nyelv elemeit is alkalmazzák. A szakemberek szerint a dokumentumok Sat-Estar hercegnő birtokáról származnak. Az uradalom szinte teljesen önellátó egységként működött, amely saját kézműveseket, őröket és konyhai személyzetet foglalkoztatott. A birtok igazgatása és a munkaerő mozgósítása túlnyúlt a tartományi határokon, ami a korszakban kizárólag a királyi hatalom előjoga volt.
Az agyagtáblák részletes betekintést nyújtanak a gazdaság működésébe, rögzítve a havi béreket és a csatornarendszerek karbantartását. A dokumentumok napi két liter árpában határozták meg az alapvető fejadagot a munkások számára. A szövegek több kilométernyi öntözőárok ásását is említik.
Ez is érdekelhet
A dolgozók között számos elámi származású, valamint feltehetően hadifogolyként foglalkoztatott személy szerepel. A feljegyzések olyan egyedi tételeket is megörökítenek, mint egy énekesnek juttatott árpamennyiség vagy egy új gyaloghintó ára.
A Kr. e. 2112 és 2004 között fennálló III. Ur-i dinasztia a dél-mezopotámiai térség kiemelten bürokratikus államalakulata volt. A központi intézményrendszer mellett azonban léteztek más adminisztratív gyakorlatok is. A királyi uradalmakban dolgozó hivatalnokok a hivatalos képzési rendszeren kívül egy sajátos írnoki hagyományt alakítottak ki. Bár a birtokok földrajzi elhelyezkedése ásatások hiányában egyelőre hipotetikus, a kutatók úgy vélik, hogy az önálló uradalmak a tartományok közötti határsávokban helyezkedtek el.
